2010. szeptember 2., csütörtök

Hogyan írjunk keresőoptimalizált szöveget, és hogyan alkalmazzuk a kulcsszavakat szövegíráskor?

Hogyan írjunk keresőoptimalizált szöveget, és hogyan alkalmazzuk a kulcsszavakat szövegíráskor?


Keresőoptimalizált szövegírás rejtelmei

A legfontosabb szempont, amit mindig érdemes szem előtt tartanunk, hogy a szöveget minden esetben az olvasóknak, vagyis az embereknek írjunk, soha nem a keresőrobotok számára. Ezért minden esetben elsősorban arra kell törekednünk, hogy az általunk megírt szöveg szabatosan megfogalmazott, érthető szöveg legyen, amely segíti látogatóinkat a weboldalunk témájában történő elmélyülésben. Természetesen emellett egyidejűleg törekednünk kell arra is, hogy a keresők elvárásainak is megfeleljünk, azaz megfelelő mennyiségben kell alkalmazunk a kulcsszavakat is keresőptimalizált szöveg írásakor.

Optimális kulcsszósűrűség a szövegben
Számos tanulmány foglalkozik a kulcsszavak megfelelő gyakorisággal történő alkalmazásának rejtelmeivel, amelyek egyetértenek abban, hogy az ideális kulcsszósűrűség magasabb, mint 1%. A felső határról már megoszlanak a vélemények, a konzervatívabb optimalizálási irányt követők maximum 5%-ot javasolnak, de egyes szakmai berkekben még 8-10% körüli kulcsszó sűrűséget sem tartják eltúlzottnak.
Ezek a számok önmagukban nem jelentenek túl sokat, mert természtesen azt is figyelembe kell venni, hogy milyen formában, milyen ragozással használjuk az egyes kulcsszavakat és kifejezéseket - ez különösen a magyar nyelv esetén fontos -, és azt is, hogy a keresőoptimalizált weboldal szövegének és egyéb elemeinek melyik részében (címek, címsorok, kiemelések, linkek, stb.).
Mindenesetre annak érdekében, hogy a szöveg még élvehető legyen az olvasóknak is, és minimalizáljuk a kulcsszó spam veszélyt, érdemes valahol 2-4 % körül tartanunk az arányt.
Ez annyit jelent, hogy a keresőoptmalizált szövegnél 100 szóból ideális esetben legalább 2-3 kulcsszó. Ennél lényegesen alacsonyabb aránynál a szöveget a keresők, mint a Google nem fogják relevánsnak találni a megadott témára és szövegekre. Amennyiben ennél lényegesen magasabb arányban használjuk a kulcsszavakat könnyen áteshetünk a ló másik oldalára, azaz weboldalunkat és keresőoptimalizált szövegünket a kereső könnyen spamnek tekintheti, nem beszélve arról, hogy szélsőségesen magas kulcsszósűrűség esetén az általunk írt szöveg túl mesterkélt, nehezen emészthető lesz, amely emberi fogyasztásra gyakorlatilag alkalmatlan.


Milyen kulcsszavakat használjunk a szövegíráskor?

Az adott menüpont legjellemzőbb kulcsszavait minden esetben tartalmazzák a menünevek. Például keresőoptimalizált szövegírás és kulcsszósűrűség menünél nyilvánvalóan ezen kifejezések gyakori alkalmazására kell törekednünk. A magyar nyelv sajátosságaiból és a beírt kereső kifejezések sokszínűségéből fakadóan azonban legalább ilyen fontos, hogy az adott kifejezéseket minél több ragozott formában használjuk, sőt az sem számít hibának, ha egy szövegen belül ugyanazt a kereső kifejezést több formában írjuk le, hiszen ebben az esetben minden formában megtalálható lesz az oldalunk az adott kulcsszóra. Nézzünk néhány példát ennek alkalmazására!
A keresőoptimalizált szövegírás keresési kifejezést leírhatjuk így is, de leírhatjuk kereső optimalizált szövegírásként. Kulcsszósűrűség, illetve kulcsszavak optimális sűrűsége egyaránt fontos és népszerű keresési kifejezés, ezért mindkét formában használjuk bátran a szövegben, sőt kulcsszó sűrűségként is leírhatjuk, hiszen olvasóink nem Grétsy tanár úr alaposságával fogják a helyesírásunkat elemezni... Mindig gondoljunk arra, hogy a szöveget az olvasóknak írjuk, akik annyi különböző formában fogják beírni a keresőbe az őket érdeklő kulcsszavakat, hogy érdemes egy-egy kulcsszót minél több formában alkalmaznunk, hiszen aki ennél a példánál maradva az optimális kulcsszósűrűség téma iránt érdeklődik beírhatja például azt is a Google-ba,
hogy:

  • kulcsszavak optimális kulcsszósűrűsége
  • kulcsszavak gyakorisága szövegíráskor,
  • optimalizált szövegírás kulcsszavakat,
de akár
  • keresőoptimalizált szövegírást
vagy
  • "hogyan írjunk keresőoptimalizált szöveget?"
  • keresőoptimalizált szövegírás
  • kulcsszavak használata keresőoptimalizálás
  • kulcsszósűrűség keresőoptimalizált szövegben

...hogy csak néhány egyszerű példát említsünk.
Jó ha tudjuk, hogy egy-egy kiemelt kulcsszó akár több ezer releváns keresési kifejezést is eredményezhet, amelyre megtalálják oldalunkat, illetve hogy a beírt keresési kifejezések több mint egyharmada 4 illetve több kulcsszóra történik.

Hogyan helyezzük el a kulcsszavakat a szövegben?

Optimalizált szövegírásnál a címnek, illetve az alcímeknek különösen nagy jelentősége van, hiszen nem csak a szöveg tagolását és megértését segítik, hanem a kiemelt címek, a nagyobb betűtípus és félkövér stílus alkalmazása a keresőrobotok számára is megmutatja ezek fontosságát. Ezt a szövegírási tippet ebben a cikkben is alkalmazzuk, hiszen a vastaggal kiemelt alcímek kivétel nélkül releváns és számunkra fontos keresési kifejezéseket tartalmaznak olyan módon, hogy az egyaránt segítse az olvasók és a keresők eligazodását is a keresőoptimalizált szövegírás rejtelmeiben.

Belső linkek kialakítása az optimalizált szövegíráskor

A belső linkeknek ugyanúgy kettős funkciója van, mint magában a szövegnek, segíti weboldalunk előre jutását a releváns kulcsszavakra a keresőkben, illetve a látogatók tájékozódását a honlapon. A legfontosabb szabály, hogy belső linkként minden esetben egy-egy kucsszót vagy kulcsszó összetételt alkalmazzunk, soha semmilyen esetben ne úgy próbáljuk elirányítani az olvasót, hogy amennyiben több információra kíváncsi kattintson ide, hanem amennyiben további információra van szüksége az optimalizált szövegírással kapcsolatban, olvasson tovább. A link szövegét a keresőoptimalizálásban anchor szövegnek hívjuk, tehát ebben a szövegben minden esetben érdemes kulcsszónak szerepelnie!

Top 10 tipp - kulcsszavak alkalmazása és keresőoptimalizált szöveg

  1. Soha ne másoljunk vagy vegyünk át más weboldalakról szövet még bekezdéseket sem, hanem saját, egyedi szöveget írjunk, különben a keresők értéktelennek fogják találni oldalunkat , sőt akár be sem indexelik, vagy akár kitiltják keresési listájukból a honlapunkat!
  2. A szöveg minden esetben legyen értelmes, amely értékes információkkal szolgál olvasóink számára! Mindig tartsuk szem előtt, hogy a szöveget a látogatóknak és nem a keresőrobotoknak írjuk elsősorban.
  3. Az olvasóközönségünknek megfelelő stílust és megfogalmazást használjunk, azaz csak abban az esetben írjunk "szakzsargonban", amennyiben honlapunk célközönsége az a szakma, aki beszéli is az adott terminológiát.
  4. Törekedjünk az adott téma szabatos megfogalmazására, a szövegben igyekezzünk az olvasóinkat érdeklő témák és kérdések felvetésére és megfogalmazására.
  5. Törekedjünk egyensúlyra, vagyis a kulcsszavak olyam mértékű használatára, amely a szöveget relevánssá teszi, de még nem zavarja az olvasókat a tartalom megértésében, illetve nem csap át spambe a kereső robotok szemében.
  6. Soha ne egy formában, hanem minél változatosabban igyekezzünk használni a kulcsszavakat, ezáltal nem csak a szöveg lesz élvezetesebb és könnyebben olvasható, hanem sokkal több keresési kifejezésre megtalálják oldalunkat a látogatók
  7. Különös figyelmet szenteljünk az alcímeknek és vastaggal kiemelt szavaknak és kifejezéseknek a szövegben.
  8. Ne feledkezzünk meg a belső linkek megfelelő, kulcsszavakra történő kialakításáról.
  9. Egy adott aloldal esetén törekedjünk legalább háromnegyed-egy A4 oldalnyi szöveg megírására. Amennyiben azonban 2 oldalt, vagy annál hosszabb szöveget sikerül írnunk, akkor inkább bontsuk külön menübe.
  10. A keresőoptimalizált szövegírás nem bonyolult tudomány. Amennyiben a fenti jótanácsokat megfogadjuk, nincs szükség arra, hogy laboratóriumszerűen méricskéljük a kulcsszavak sűrűségét, várhatón az általunk írt szöveg kitűnően fog teljesíteni mind a látogatók, mind a keresők felé!

Ha nem lett volna egyértelmű, ez a cikk egy kitűnő példa a keresőoptimalizált szövegírás, kulcsszósűrűség és ezen kulcsszavak variációira történő szövegírásra :-)

Egy záró gondolat arról, hogy miért is olyan szép és kihívásokkal teli feladat magyar nyelven keresőoptimalizálni. A vers magáért beszél, ezért további kommentár nélkül közöljük:

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,


Ím a kérdés felmerült:


Hogy milyen nyelv ez a magyar,


Európába hogy került?


Elmeséltem, ahogy tudtam,


Mire képes a magyar.


Elmondtam, hogy sok, sok rag van,


S hogy némelyik mit takar,


És a szókincsben mi rejlik,


A rengeteg árnyalat,


Példaként vegyük csak itt:


Ember, állat hogy halad?


Elmondtam, hogy mikor járunk,


Mikor mondom, hogy megyek.


Részeg, hogy dülöngél nálunk,


S milyen, ha csak lépdelek.


Miért mondom, hogy botorkál


Gyalogol, vagy kódorog,


S a sétáló szerelmes pár,


Miért éppen andalog?


A vaddisznó, hogy ha rohan,


Nem üget, de csörtet – és


Bár alakra majdnem olyan


Miért más a törtetés?


Mondtam volna még azt is hát,


Aki fut, miért nem lohol?


Miért nem vág, ki mezőn átvág,


De tán vágtat valahol.


Aki tipeg, miért nem libeg,


S ez épp úgy nem lebegés, –


Minthogy nem csak sánta biceg,


S hebegés nem rebegés!


Mit tesz a ló, ha poroszkál,


Vagy pedig, ha vágtázik?


És a kuvasz, ha somfordál,


Avagy akár bóklászik.


Lábát szedi, aki kitér,


A riadt őz elszökell.


Nem ront be az, aki betér. . .


Más nyelven, hogy mondjam el?


Jó lett volna szemléltetni,


Botladozó, mint halad,


Avagy milyen őgyelegni?


Egy szó – egy kép – egy zamat!


Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?


Száguldó hová szalad?


Ki vánszorog, miért nem kószál?


S aki kullog, hol marad?


Bandukoló miért nem baktat?


És ha motyog, mit kotyog,


Aki koslat, avagy kaptat,


Avagy császkál és totyog?


Nem csak árnyék, aki suhan,


S nem csak a jármű robog,


Nem csak az áradat rohan,


S nem csak a kocsi kocog.


Aki cselleng, nem csatangol,


Ki „beslisszol” elinal,


Nem „battyog” az, ki bitangol,


Ha mégis: a mese csal!


Hogy a kutya lopakodik,


Sompolyog, majd meglapul,


S ha ráförmedsz, elkotródik.


Hogy mondjam ezt olaszul?


Másik, erre settenkedik,


Sündörög, majd elterül.


Ráripakodsz, elódalog,


Hogy mondjam ezt németül?


Egy csavargó itt kóborol,


Lézeng, ődöng, csavarog,


Lődörög, majd elvándorol,


S többé már nem zavarog.


Ám egy másik itt tekereg,


– Elárulja kósza nesz –


Itt kóvályog, itt ténfereg. . .


Franciául, hogy van ez?


S hogy a tömeg miért özönlik,


Mikor tódul, vagy vonul,


Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,


Hogy mondjam ezt angolul?


Aki surran, miért nem oson,


Vagy miért nem lépeget?


Mindezt csak magyarul tudom,


S tán csak magyarul lehet. . .!


Firenze 1984. X. 12.



Újabb bejegyzés
Korábbi bejegyzés

0 megjegyzés: