2018. február 28., szerda

Online marketing stratégia - hogyan készítsük el?
A leggyakoribb probléma, amivel szembesülünk, hogy az ügyfelek nem rendelkeznek egy átgondolt, komplex, mérhető stratégiával, így viszont nagy valószínűséggel a legjobb kampány sem tudja hatékony támogatni az elérendő üzleti célokat. Az online stratégia csak a marketing stratégia egy része, ami optimális esetben a vállalati stratégiából vezethető le. Kisebb vállalkozások esetén sok esetben a különböző online kampányok jelentik az egyetlen elérhető és megfizethető marketing eszközt, így különösen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan is érdemes átgondolnunk és belefognunk egy ilyen stratégia összeállításába.

Az alábbi cikkünkben ebben próbálunk segítséget nyújtani.

Mit jelent az online marketing stratégia?

Az online marketing stratégia célja magas szinten, hogy támogassa a vállalkozást üzleti céljai elérésében, ami a legtöbb esetben valamilyen módon a profitabilitás növelését jelenti.

Ez sokféle módon történhet, de alapvetően az alábbi célok mixét jelenti:
  • Új ügyfelek szerzése online eszközökkel - minél értékesebb leadek/vásárlók generálása, minél nagyobb számban és minél alacsonyabb konverziós költséggel
  • Meglévő ügyfelek lojalitásának növelése - vásárlási érték és/vagy vásárlási gyakoriság növelése.
Általában a két célt párhuzamosan jelöljük ki, de minden esetben meg kell határoznunk, hogy számunkra melyik a fontosabb. A stratégiában meg kell határoznunk, hogy honnan indulunk és hova szeretnénk eljutni a megfelelő online eszközök alkalmazásával. Például ha új ügyfeleket szeretnénk akvirálni, akkor elsősorban új, potenciális célcsoportokat kell meghatároznunk és a számukra lehető legvonzóbb ajánlatot kidolgoznunk, majd azt minél pontosabb célzással eljuttatni hozzájuk különböző kampányokkal.

Ha a meglévő ügyfeleink felé szeretnénk kommunikálni, akkor teljesen más eszközöket és üzeneteket kell használnunk - például nagy valószínűséggel nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a különböző remarketing megoldásokra, illetve a hírlevél marketingre. Nagyobb cégek esetén már az "employer branding", azaz a munkavállalók felé történő kommunikáció is fontos szerephez juthat, ami szintén teljesen más eszközöket igényel, de megint más stratégiában kell gondolkodnunk, ha a fő célunk, hogy hitelességünket növeljük és piacvezetőként egyfajta "evangélizációs" szerepet kívánunk betölteni a piacon.

A lényeg, hogy minden esetben gondoljuk át, hogy
  • Hol tartunk most?
  • Melyek a legfontosabb céljaink prioritásos sorrendben?
  • A célok eléréséhez kiket kell hatékonyan megszólítanunk? - buyer personák definiálása (akár meglévő ügyfelek tekintetében is)
  • Milyen eredményt szeretnénk elérni ezzel a stratégiával? - (mindig számszerűsítve érdemes meghatároznunk - például havonta 25db új minősített leadet generálni, vagy 30%-kal növelni a visszatérő vásárlók által nálunk hagyott összeget)
Cikkünkben ezt a folyamatot vizsgáljuk meg közelebbről!

Mi az online marketing kampány?

Az online marketing kampány az online marketing stratégiánk építőelemei, amelyek közelebb visznek minket a fő célunk/céljaink eléréséhez, az online marketing stratégia pedig azoknak a tevékenységeknek a sorozata, amelyek együttesen megvalósítják a fő célunk/céljaink elérését.

Például egy kampány lehet egy érdeklődő-keresési Facebook hirdetés, amellyel a fő célcsoportunkba tartozó üzleti döntéshozókat szólítjuk meg egy ingyenes e-book felajánlásával és cserébe elkérjük adataikat azért, hogy a későbbiekben megkereshessük őket közvetlen üzletszerzési céllal.

Fontos megjegyeznünk, hogy egyetlen kampány - annak ellenére, hogy akár évekig futhat - önmagában nem stratégia, csupán egy taktikai szintű elem, amely más kampányokkal együtt válik komplex stratégiává, amely a fő üzleti/marketing célunk/céljaink elérését biztosítja.

Hogyan készítsünk átfogó online marketing stratégiát?

1. Alkosd meg a buyer personá-idat

A buyer persona, vagy kevésbé találó magyar kifejezéssel vásárlói személyiség, vásárlói profil egy fiktív személyiség. Bármilyen marketing stratégia megalkotásához tudnunk kell, hogy ki is a célcsoportunk. A legsikeresebb digitális marketing stratégiákat szinte mindig nagyon részletes buyer persona-k köré építik fel.

A buyer persona-k az ideális vásárlónkat/ügyfelünket testesítik meg és hosszú kutatás, felmérés, megkérdezés alapján tudjuk felállítani őket. Fontos, hogy ezt lehetőség szerint valós adatok alapján tegyük meg, ne feltételezések alapján.


Annak érdekében, hogy a teljes képet kapjunk a personánkról, a megkérdezettek között meglévő ügyfelek, potenciális ügyfelek és az ügyfél adatbázisunkon kívüli személyeknek egyaránt kell lenniük.

Milyen információkat kell figyelembe vennünk a buyer personáink kialakítása során, hogy az valóban támogassa a digitális marketing stratégiánkat? Ez attól függ, hogy pontosan milyen terméket/szolgáltatás értékesítünk, hogy B2C vagy B2B szektorban működünk, valamint attól, hogy a termékünk olcsó vagy éppen drága. Mutatunk néhány támpontot, hogy mit érdemes figyelembe vennünk a buyer personáink kialakításakor.

Kvantitatív (demográfiai) információk:
  • Földrajzi hely: webanalitikai eszközökkel, pl. Google Analytics mérésekkel könnyen megtudhatjuk, hogy weboldalunk forgalmának döntő része honnan érkezik.
  • Életkor: termékünktől/szolgáltatásunktól függően az életkor lehet releváns vagy nem releváns. Legpontosabban meglévő és potenciális ügyfél adatbázisunk alapján vonhatunk le életkori következtetéseket.
  • Jövedelmi szint: ilyen szenzitív információt személyes interjúk során szerezhetünk be, mivel ilyen jellegű adatot értelemszerűen senki sem ad meg szívesen online űrlapokon.
  • Beosztás/munkakör: ilyen jellegű információt meglévő ügyféladatbázisunkból nyerhetünk, természetesen ez a B2B piacon releváns.
Kvalitatív (pszichográfiai) információk:
  • Céljai: meg kell határoznunk, hogy aki a termékünket/szolgáltatásunkat megvásárolja, annak mi a fő célja. Természetesen legtöbbször a termékünket/szolgáltatásunkat éppen egy konkrét szükséglet kielégítésére fejlesztettük ki. Természetesen a feltételezéseinket valódi ügyfelek/vásárlók megkérdezésével, valamint a belső értékesítési és ügyfélszolgálati csapattal történő egyeztetések során kell validálnunk.
  • Kihívásai: szintén meglévő ügyfelek, valamint az értékesítési és ügyfélszolgálati csapat az, aki segít nekünk, hogy a célcsoportunk milyen kihívásokkal szembesül.
  • Hobbi és érdeklődés: itt arra kell koncentrálnunk, hogy az általunk kínált terméken kívül milyen érdeklődésekkel rendelkezik még a célcsoportunk, szintén a meglévő ügyfélbázissal, a belső értékesítő kollégákkal és az ügyfélszolgálattal egyeztetve. Pl. ha divattermékeket értékesítünk lehet, hogy sok ügyfelünk a fitness iránt is érdeklődik, amely segíthet nekünk a a tartalomgyártási irányok meghatározásában.
  • Prioritások: egyeztessünk meglévő ügyfelekkel és azokhoz hasonlóakkal, hogy megtudjuk, mi az, ami a legfontosabb a számukra a mi termékünkkel/ szolgáltatásunkkal kapcsolatban. Pl. ha B2B területen tevékenykedünk és szoftvert kínálunk, akkor az az információ, hogy az ügyfeleknek mindennél fontosabb az azonnali technikai támogatás - sokkal jobban, mint a szoftver alapára - értékes információ lesz a számunkra.

2. Határozzuk meg a fő céljainkat és az elérésükhöz szükséges eszközöket

Marketing céljainknak mindig az alapvető üzleti célokhoz kell kapcsolódnia. Például ha az üzleti cél 20%-os bevételnövekedés, akkor a marketing célunk lehet 50%-kal több érdeklődő (lead) generálása a weboldalon a tavalyi évhez képest.

Bármi is a fő marketing célunk, tudnunk kell, hogyan fogjuk mérni az elérését, de ami még fontosabb, tudunk kell pontosan mérni az eredményeket (pl. megfelelő weboldal mérésekkel kell rendelkeznünk). Kulcsfontosságú a korrekt mérések megléte az eredményeink követéséhez és a stratégiánk finomhangolásához.

3. Értékeljük meglévő online marketing eszközeinket és csatornáinkat

Mielőtt a meglévő digitális marketing csatornákat és eszközöket beépítjük online marketing stratégiánkba, először is számba kell vennünk azokat. Online marketing csatornáinkat saját, szerzett (kiérdemelt) és fizetett média kategóriákba sorolhatjuk be.
Forrás: http://www.ownboughtearned.com/demo/owned-paid-earned-media/

Saját online média

Ide soroljuk azokat a digitális média csatornákat, amelyek a saját cégünk tulajdonában vannak. Pl. a weboldal, a saját közösségimédia-profilok, vállalati blog vagy képadatbázis. Ez az egyetlen kategória az, amely felett teljes kontrollunk van.

Szerzett (kiérdemelt) online média
A szerzett vagy más néven kiérdemelt online média azokat a megjelenéseket jelenti, amelyet szájreklám (word-of-mouth) útján kiérdemeltünk, tehát például a mások által ingyenesen publikált, eredetileg a saját blogunkon lévő tartalmak, vagy mások által organikusan megosztott saját Facebook posztok. A kiérdemelt megjelenések vagy a vállalati PR gépezet érdemei vagy a profi ügyfélkiszolgálás dícséretei. A kiérdemelt média megjelenések közé tartoznak pl. az ingyenes sajtóemlítések, pozitív értékelések is (pl. a Google Térképen).

Vásárolt online média
Ide soroljuk a fizetett digitális média megjelenéseket, amelyeket meg kell vásárolnunk ahhoz, hogy támogassák marketing stratégiánkat. Vásárolt média megjelenés pl. a Google AdWords hirdetés, a Facebook hirdetés, a fizetett médiaposztok, illetve a natív hirdetési megoldások is (pl. szponzorált cikkek).

Vegyük számba mindhárom típusú kategória megjelenéseit, amikkel rendelkezünk egy átlátható táblázatban, hogy világos képet kapjunk a lehetőségeinkről. A három típusú megjelenéseink egymást támogatva fogják segíteni stratégiai céljaink elérését. Például ha rendelkezünk egy adott termék számára készített optimális landing oldallal, akkor ahhoz, hogy oda releváns érdeklődőket tereljünk, akkor vagy organikusan szerzünk megosztásokat (bár ez valószínűtlen) vagy fizetett AdWords vagy Facebook hirdetésekkel tereljük oda a potenciális érdeklődőket.

4. Auditáljuk és tervezzük meg saját média megjelenéseinket

A vállalati online stratégia középpontjában a saját média áll, amely gyakorlatilag a saját tartalmakat jelenti. Minden üzenet, amelyet a márkánkra vagy termékünkre vonatkozóan közzéteszünk tartalomnak nevezünk, teljesen mindegy, hogy a weboldalunk “Rólunk” menüjéről, termékinformációról vagy blogcikkekről, ebook-okról, infografikákról vagy közösségimédia-bejegyzésekről van szó. A saját tartalom segít pl. abban, hogy a weboldal látogatókat lead-ekké (érdeklődőkké) vagy vásárlókká/ ügyfelekké konvertáljuk, valamint segít a márkánk online megjelenésének fejlesztésében és ha kellőképpen optimalizált, akkor hatékony organikus keresőmegjelenést is biztosít. Függetlenül attól, hogy mi a fő marketing célunk, a saját média annak középpontjában áll és a digitális marketing stratégia alapját képezi.

Online marketing stratégiánk meghatározásához azt is tudjunk kell, hogy milyen saját tartalom fogja szolgálni a céljaink elérését. Ha a marketing célunk a tavalyinál 50%-kal több érdeklődő (lead) szerzése, akkor valószínűleg nem a “Rólunk” aloldalnak lesz fő szerepe a stratégiánkban, hanem egy optimális landing oldalnak, ami egy ingyenes ebook felajánlásával segít az érdeklődők gyűjtésében.

Auditáljuk a meglévő saját tartalmainkat
Vegyük számba meglévő tartalmainkat és állítsunk fel rangsort aszerint, hogy a korábbi időszakban melyek teljesítettek a legjobban az aktuális céljaink szempontjából (pl. lead-ek szerzése). Ehhez természetesen pontos mérésekkel kell rendelkeznünk az egyes saját tartalmak eredményeire vonatkozóan (pl. Google Analytics).

A cél annak megállapítása, hogy jelenleg mi működik jól és mi nem annak érdekében, hogy a jövőbeni siker érdekében a legmegfelelőbb eszközöket használjuk.

Azonosítsuk a hiányzó tartalmakat
A felállított buyer personá-ink alapján térképezzük fel, hogy milyen meglévő tartalmakkal rendelkezünk a számukra. Ha például matek korrepetálással foglalkozunk és a buyer personá-k vizsgálata során arra jutottunk, hogy a célcsoportunk számára a legnagyobb kihívás egy olyan tanulási mód megtalálása, amely élvezetes a számukra, de még nincsen ilyen tartalmunk, akkor érdemes megfontolni ilyen tartalom készítését.

Ha a tartalmi audit során például arra jutunk, hogy a landing oldalainkon az ebook letöltés nagyon jól konvertál, akkor az előző példával élve érdemes lehet egy “hogyan tegyük érdekessé a tanulást” ebook elkészítése a fenti célcsoportunk számára.

Készítsünk tartalomgyártási tervet
A beazonosított hiányzó tartalmak alapján érdemes tartalomgyártási tervet készítenünk, amelybe felvesszük azokat a tartalmakat, amelyeket szükséges elkészíteni a kitűzött céljaink eléréséhez.

Például:
  • Tartalom címe
  • Tartalom formátuma
  • Tartalom célja
  • Promóciós csatornák (hogyan fogjuk terjeszteni a tartalmat)
  • Miért van szükség (pl. X buyer persona legnagyobb kihívása, hogy hogyan lehet érdekesen tanulni, ezért szükség van egy ilyen tartalomra)
  • Prioritási szint (itt határozzuk meg, hogy mennyire fontos az adott tartalom a céljaink eléréséhez)
Egy egyszerű táblázatba szedhetjük össze a szükséges tartalmakat, akár büdzsét is allokálva rá (főleg, ha kiszervezzük a tartalomgyártást).

Forrás: https://blog.izooto.com/brilliant-content-plan-content-creation/

5. Auditáljuk és tervezzük meg a szerzett médiát

Meglévő szerzett (kiérdemelt) ingyenes forgalmi forrásaink elemzésével meghatározhatjuk, hogy mely, a jelenlegi céljaink szempontjából releváns forgalmi forrásokkal számolhatunk a jövőben is. Állítsuk őket rangsorba a leghatékonyabbtól a legkevésbé hatékonyig. Az ehhez szükséges információkat (forgalmi források) pl. Google Analytics-ből nyerhetjük ki.

6. Auditáljuk és tervezzük meg a vásárolt médiát

Itt szintén azt értékeljük, hogy a korábbi fizetett média csatornákból melyek voltak a leghatékonyabbak az aktuális céljaink függvényben, vagyis melyek hozták a legjelentősebb forgalmat és melyek jelentéktelenebbek. Például ha sokat költöttünk Facebook hirdetésekre, de ezek nem hoztak érdeklődőket (lead-eket), akkor ideje felülvizsgálni ezen csatorna hatékonyságát, ellenben ha AdWords hirdetésekre keveset költöttünk, de azok jó fajlagos költséggel hoztak érdeklődőket (lead-eket), akkor érdemes növelni ezen csatorna költését, mert ezzel jó eséllyel a lead-ek számát is növeljük, a jó megtérülés megtartásával.

Az elemzést követően világos képünk lesz arról, hogy mely fizetett médiumokat érdemes a továbbiakban is használnunk és melyekre nem érdemes költenünk a jövőben.

7. Most pedig: gyúrjuk egybe ezeket egy online stratégiává!

Ha elvégeztük a tervezést és az előzetes kutatást, akkor átfogó képet kaptunk arról, hogy milyen elemekből fog összeállni az online marketing stratégiánk. Ezek tehát már megvannak:
  1. Jól definiált buyer personá-k
  2. Egy vagy több marketing cél
  3. Leltár a saját, kiérdemelt és fizetett média csatornákról
  4. Audit a meglévő saját, szerzett és fizetett média csatornákról
  5. Tartalomgyártási terv a saját tartalmakhoz vagy az elkészítendő tartalmak listája
Eljött az ideje, hogy az információkat egybegyúrva létrehozzunk egy egységes online stratégiai dokumentumot. Emlékezzünk rá, hogy mit is jelent pontosan a digitális stratégia: olyan online marketing akciók/kampányok sorozatát, amelyek biztosítani fogják a kitűzött marketing cél elérését. Az online marketing stratégiánknak tehát egységes rendszerbe (ún. térképbe) kell foglalnia azon lépéseket, amelyekkel el fogjuk tudni érni a kitűzött célunkat. Egy táblázat formátumú dokumentum ideális lehet a stratégiánk összefoglalására.


Az online marketing stratégiát alapvetően hosszabb időtávra érdemes elkészíteni - ez általában 12 hónap. A stratégiánk része lehet például:
  • Vállalati blog indítása januárban, amelyet az év során hetente friss cikkel frissítünk,
  • Márciusban kiadhatunk egy nyomtatott könyvet amelyet online promócióval hirdethetünk,
  • Júliusban tervezhetünk egy csúcshónapot, az addigi eredmények alapján meghatározva a szükséges saját tartalmakat,
  • Szeptemberben fókuszálhatunk a szerzett média megjelenésekre, PR tevékenységre, hogy plusz forgalmat tereljünk saját tartalmainkra.
A fentiek rendszerbe foglalásával egy átfogó időtervet hozhatunk létre, amely a vállalaton belüli többi szakterület felé is kommunikálható és segít a fő irányvonalunk és fókuszunk megőrzésében az év során.

Összefoglalásképpen

Egy profi és átfogó éves online marketing stratégia elkészítése alapos előzetes kutatómunkát és objektív értékelési képességet feltételez, anélkül a stratégiai marketing tervezés lehetetlen. Az elkészült digitális marketing stratégia a saját vállalatunkra, termékünkre / szolgáltatásunkra szabott egyedi terv lesz, emiatt lehetetlen például egy általános online marketing stratégia sablont vagy template-et elkészíteni.

Könnyű elveszteni a fókuszt a napi apró-cseprő teendők halmazában, illetve a társszakterületektől érkező újabb és újabb igények lekezelése során. Ha rendelkezünk egy átfogó, célirányos stratégiával, amely a fő célunkat támogatja, akkor egy attól teljesen eltérő, random igény beérkezésekor udvariasan és tárgyilagosan tudjuk azt mondani, hogy nem javasoljuk (nem auditált, nem prognosztizálható vagy más szempontból nem javasolt), mivel ez az aktivitás alapvetően nem támogatja az üzleti céljaink elérését, csak felesleges marketing költést eredményezne a fő üzleti cél elérésének támogatása nélkül.

Ne tévesszük szem elől a stratégiai tervezés fő célját: hogy annak következetes követésével és finomhangolásával elérhessük a kitűzött marketing célunkat, amely pedig a fő üzleti célunk elérését szolgálja.

Ha nem szeretnénk rengeteg időt és energiát fektetni abba, hogy magunk készítsük el komplex online marketing stratégiánkat, vagy pl. az elindulás okoz nehézséget, kérjük szakértő ügynökség segítségét, akár vegyük igénybe a WebMa stratégiai online marketing tanácsadás szolgáltatását!

Felhasznált forrás:
https://blog.hubspot.com/marketing/digital-strategy-guide

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!


2018. február 21., szerda

Facebook hirdetések - a leggyakoribb tévhitek
A Google AdWords hirdetésekhez hasonlóan a Facebook hirdetésekkel kapcsolatban is számos tévhit kering. Teljesen mindegy, hogy még csak tervezzük a megjelenést a legnagyobb közösségi médiumon fizetett hirdetésekkel vagy már használunk ilyeneket, semmiképp se dőljünk be a szóbeszédeknek! Ismerje meg a leggyakoribb tévhiteket blogcikkünkből.

1. Nincs elég pénzem, hogy Facebook-on hirdessek

Nagy tévedés, hogy csak jelentős összegekkel érdemes Facebook kampányt indítani. Ha pl. célunk egy rendezvény népszerűsítése vagy jelentkezők gyűjtése egy oktatásra, akkor már néhány tízezer forintért is megéri hirdetni, hogy megszerezzük azt a 20-30 fizetős érdeklődőt, akire szükségünk van.

2. A Facebook hirdetés csak a B2C cégeknek való

Nagy tévedés. Az, hogy mely ügyfeleinknek javasoljuk Facebook hirdetések futtatását elsősorban nem attól függ, hogy végfelhasználók vagy üzleti ügyfelek felé értékesítik saját termékeiket/szolgáltatásaikat. Az, hogy egy adott hirdető ki tudja-e használni a Facebook hirdetésekben rejlő lehetőségeket elsősorban attól függ, hogy pontosan milyen terméket/szolgáltatást értékesit és hogy ennek a speciális célcsoportnak az elérésére a Facebook kínál-e ideális hirdetéscélzási lehetőségeket.
Például a csecsemőruházatot kínáló hirdető számára remek célzási lehetőséget kínál Facebook-on a “0-1 éves gyermekek szülei’ célzás (demográfia), de a vezetői készségfejlesztő tréninget kínáló hirdetők számára is remek lehetőség a Facebook-on elérhető, munkahelyi titulus (pl. személyügyi vezető) szerinti célzás.
Láthatjuk tehát, hogy a Facebook hirdetések létjogosultsága nem annak függvénye, hogy B2C vagy B2B területen tevékenykedünk, hanem hogy a mi speciális célcsoportunk elérésére kínál-e megfelelő célzásokat a Facebook hirdetési rendszere.

3. A Facebook hirdetés csodafegyver, ami minden megold

Szintén gyakori tévhit, hogy a Facebook hirdetések mágikus erővel bírnak és már néhány forint befektetésével milliós hasznos fognak hozni a cégünknek. Természetesen a Facebook hirdetési rendszere sem különbözik más hirdetési megoldásoktól abban, hogy nem kecsegtet minimális befektetéssel elérhető milliós haszonnal.
Reális idő- és pénzbefektetéssel, profi Facebook kampányokkal azonban lehetséges megfelelő megtérülést elérni a Facebook-on is - csakúgy, mint más hirdetési platformokon.
A Facebook hirdetések esetében se feledkezünk meg arról, hogy a weboldalunk, illetve a kampány landing oldalunk minősége is nagyban befolyásolja a kampányaink eredményességét, tehát fontos, hogy könnyen kezelhető, konverzióra optimalizált és hatékony weboldallal, illetve kampány landing oldallal rendelkezzünk.

4. A Facebook hirdetések eredménye nem mérhető

Ez már nagyon régóta nincsen így. A Facebook pixelen, illetve a Facebook konverziómérés és standard események beállítását követően nagyon pontosan mérhetővé válnak a Facebook hirdetésekből jövő vásárlások/ajánlatkérések, ezáltal pedig pontosan nyomon követhetjük hirdetéseink megtérülését is.

5. A Facebook hirdetések kezelése pofonegyszerű

A Facebook hirdetésekre is igaz, hogy megfelelő elszántsággal, tanulási vággyal és időbefektetéssel elsajátíthatjuk az alapokat, amelyek segítségével akár saját kampányainkat sikerrel futtathatjuk. Itt is igaz azonban, ami az AdWords hirdetések esetében, hogy az ördög bizony az apró részletekben rejlik. A Facebook kampányok kezelésére szakosodott ügynökségek speciális tudásukkal, a prémium, ám kulcsfontosságú plusz beállítások megtételével sokszor jobb megtérülést tudnak elérni, mint a lelkes amatőrök.

6. A követőink ismerőseinek célzása pont olyan hatékony, mintha a követőinket céloznánk

A leggyakoribb tévhit. Gondoljunk arra, hogy ezzel a célzással a követőink teljesen véletlenszerűen kiválasztott ismerőseinek jeleníti meg a rendszer a hirdetéseinket. Amilyen sokfélék vagyunk, olyan sokfélék a Facebook kapcsolataink is, nemde? Tehát önmagában az, hogy a követőink ismerőseit célozzuk, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Facebook oldalunk követőihez hasonlókat célozzuk meg a hirdetéseinkkel.
Gondoljuk át a célzásainkat alaposabban és találjuk meg inkább azokat, akik valóban relevánsak a kínált termékünk/szolgáltatásunk szempontjából. Rengetegféle hirdetéscélzási lehetőségünk van Facebook-on, használjuk őket okosan! A korábban a weboldalunkat meglátogatott, de ott nem vásárló érdekődőket pedig szólítsuk meg újra, ún. retargeting/remarketing hirdetésekkel.

7. Egy sikeres hirdetést hosszú ideig futtathatunk

A legnagyobb különbség az AdWords és a Facebook hirdetések között, hogy amíg a Google keresőben nagyon sokáig futtathatunk egy releváns és sikeres kreatívot, addig a Facebook hirdetések esetében ez nincs így. A Facebook hirdetések teljesen mások, mint a keresőhirdetések. A legnagyobb közösségi médiumra egy felhasználó nemhogy minden nap, de egy nap többször is belép, ez pedig egyenesen vonja maga után, hogy a hirdetés kreatívok rövidebb idő alatt kimerülnek - természetesen a hirdetési költségkeret és a célcsoport méretének függvényében. A főszabály, hogy a hirdetés kreatívokat rendszeresen cserélnünk kell.

8. A poszt hirdetés elegendő

A legtöbb hirdető számára a poszt hirdetések a legolcsóbbak, amit azt jelenti, hogy a megfelelően célzott poszt hirdetések esetében akár 1-5 forintért is vásárolhatunk egy interakciót (lájk, hozzászólás, megosztás). Ne felejtsük azonban, hogy a poszt hirdetések kifejezetten a tartalmaink eljuttatására alkalmasak a követőink vagy nem követőink megszólításával. Ezek nem a weboldalunkra irányított hirdetések, ezért kevésbé alkalmasak üzletszerzésre.
A poszt hirdetések helye megvan a kommunikációs mixünkben, ez pedig nem a közvetlenül konverzióra (vásárlásra, ajánlatkérésre) ösztönzés. Mindig az adott célnak megfelelő eszközt kell választanunk, a poszt hirdetések pedig nem univerzális adu ászok.
Tipp: ha posztjainkat fizetett módon is kiemeljük, azt mindig a Facebook hirdetési fiókunkból indított poszt hirdetésekkel tegyük, mert csupán így lesz korrekt mérésünk az eredményekre vonatkozóan.
Rengetegféle hirdetésformátum és hirdetési funkció használható Facebook-on, a konkrét üzleti célunkhoz illeszkedve.

9. Facebook-on olcsón szerezhetünk követőket, akiket azután ingyenesen elérhetünk üzeneteinkkel

Vegyük figyelembe, hogy a legtöbb vállalkozás célja nem csupán nagy számú Facebook követő szerzése, hanem a termék/szolgáltatás szempontjából releváns érdeklődők elérése és Facebook oldalunkra irányítása. Fő üzleti célunk sose Facebook követők szerzése legyen ez csupán egy lehetséges eszköz az érdeklődők megszólítására. Ne felejtsük el, hogy a Facebook oldalunk követői valójában nem a mieink, hanem a Facebook-éi, valamint, hogy a Facebook oldalak organikus láthatósága a személyes hírfolyamban folyamatosan csökken, így egyáltalán ne vegyük biztosra, hogy a Facebook oldalunk követőit onnantól kezdve ingyenesen elérjük majd a hírfolyamukon keresztül az üzeneteinkkel.

10. A lájkok és megosztások a legfontosabbak

Ha fizetett Facebook hirdetéseket futtatunk, alapvetően felejtsük el a lájkok és megosztások figyelését. A fő üzleti célunk valójában a weboldalunkon keresztül leadott vásárlások/ajánlatkérések maximalizálása és a hirdetéseink megtérülésének biztosítása (ROI=bevétel-költség). A cél tehát nem lájkok vagy megosztások szerzése, hanem vásárlók/ügyfelek/ajánlatkérések elérése. Tartsuk ezt szem előtt!

Összegzésképpen

A Facebook hirdetésekre is igaz az, ami sok minden másra: ez az eszköz is csak annyira jó vagy rossz mint az ember, aki használja. Ha kampányainkat hozzáértő, profi, széleskörű Facebook hirdetési tapasztalattal rendelkező, kompetens szakember kezeli, akkor azok nagy eséllyel be fogják beváltani a hozzá fűzött reményeket, illetve biztosak lehetünk abban, hogy ők valamennyi rendelkezésre álló lehetőségből az általuk legjobbnak gondolt megoldást fogják javasolni a számunkra konkrét üzleti céljaik elérésére.
Felhasznált források:

Keressen minket bizalommal, ha Facebook hirdetéseihez profi segítségre van szüksége!


2018. február 14., szerda

AdWords hirdetések - a leggyakoribb tévhitek
Rengeteg tévhit kering a Google AdWords hirdetési rendszerével kapcsolatban az AdWords hirdetéseket még nem használó potenciális, de sajnos gyakran a már aktívan hirdetők körében is. A leggyakrabban felmerülő AdWords tévhiteket szeretnénk eloszlatni blogcikkünkben, ezzel segítve a Google AdWords hirdetési rendszer működésének megértését az ilyen hirdetéseket még nem használó marketingesek és cégvezetők számára.

1. tévhit: A megjelenésért kell fizetni a Google-nak

A Google AdWords hirdetések sajátossága, hogyha a megfelelő beállításokat elvégezzük, akkor csupán a hirdetésünkből a weboldalunkra történő kattintásokért kell fizetnünk a Google-nak, a hirdetésmegjelenítések viszont ingyenesek. Magyarul csak azokért a hirdetésekért fizetünk, amelyekre rákattintanak az érdeklődők és ezzel vagy felhívják a telefonszámunkat (ún. click-to-call hirdetések mobileszközön, pl. 24 órás duguláselhárítás szolgáltatást nyújtóknak), vagy eljutnak a weboldalunkra.

2. tévhit: Csak a Google keresőben lehet hirdetni

A legtöbb olyan ügyfelünk, aki korábban nem használt AdWords hirdetéseket úgy hiszi, hogy az AdWords hirdetések csak a Google keresőben történő hirdetést jelentik. A lehetőségek ennél jóval tágabbak, a Google AdWords kampányokban nem csupán a Google keresőben, de a Google keresési partnereinek oldalain, illetve a Google Display hálózatán is hirdethetünk. A Google Display hálózat a világ weboldalainak több, mint 90%-át magába foglalja, amelyeken lehetőségünk van megjelenni hirdetésekkel. A Google Display hirdetési hálózat része pl. a YouTube weboldala, de a Gmail felülete is (desktopon és mobilon egyaránt).
A Google keresőben megjelenő hirdetések csupán a témában lehetséges elérésnek egy - az adott termékre, szolgáltatásra vonatkozó keresési trendek szerint - nagyobb vagy kisebb részét jelentik. Jelentősen növelhetjük az érdeklődők számát a Display hálózaton történő hirdetéssel (Gmail, YouTube, kapcsolódó weboldalak).

3. tévhit: A Google hirdetések drágák

A “drága” relatív. Mihez képest drágák a Google hirdetések? Ha eredményorientáltan tekintünk rá, akkor a Google hirdetések minden esetben olcsóbban a foglalt média megjelenéseknél. Míg a foglalt média megjelenéseknél pusztán a bannermegjelenésért fizetünk, a Google hirdetések esetében lehetőségünk van csupán az eredményekért (a hirdetésből a weboldalunkra történő átkattintásokért, tehát valós weboldal látogatókért) fizetni.
A foglalt online média megjelenések esetében egy átkattintás a weboldalunkra akár több ezer forintra is kijöhet, míg a Google hirdetések esetében a Google keresőből átlagosan 40-80 forintért, míg a Google Display hálózatról - amely leginkább hasonlít a foglalt online média megjelenésekhez - átlagosan 20-40 forintért vásárolhatunk egy átkattintást a weboldalunkra.

4. tévhit: A Google Display hálózatán történő hirdetéshez drága bannereket vagy videót kell készíteni

A Google Display hálózatán képes vagy szöveges hirdetéseket is használhatunk, azonban az előbbihez sem szükséges drága grafikai bannereket készíttetnünk. A Google AdWords felületén elérhető ún. adaptív hirdetés készítő segítségével könnyen és gyorsan készíthetünk ún. adaptív hirdetéseket, melyen belül a Google elkészíti számunkra a szükséges képest hirdetéseket is, valamennyi szükséges hirdetésméretben.
Példa: Display adaptív hirdetések

5. tévhit: Csak weboldal birtokában tudok hirdetni Google AdWords-ben

Ha Önnek olyan szolgáltatása van, amelyhez úgy érzi, hogy nem feltétlenü szükséges weboldalt készítenie és olyan szolgáltatást nyújt melynek lényege, hogy a potenciális érdeklődők felhívják Önt, akkor weboldal nélkül is érdemes a Google keresőben hirdetnie. Ekkor kizárólag a mobileszközön az Ön szolgáltatására keresők számára ún. “csak hívás” típusú hirdetést futtathat, ahol csupán a kattintásokért (telefonhívásokért) kell fizetnie, a hirdetés megjelenítéséért önmagában nem.
Ezt olyan hirdetőknek ajánljuk, mint például sofőrszolgálatok vagy kifejezetten vészhelyzeti szolgáltatást nyújtó cégek (duguláselhárítás, csőtörés-elhárítás, zárlakatos, autómentő) ahol azonnali segítségre van szüksége az érdeklődőknek és így az a fontos, hogy rögtön felhívják Önt.
Példa egy “csak hívás” típusú hirdetésre a Google keresőben
Figyelem: mi minden esetben javasoljuk weboldal létrehozását, még akkor is, ha Ön úgy érzi, ez nem szükséges. Egy profi weboldal, amely reszponzív, mobileszközön is jól használható és megfelelően keresőoptimalizált, jelentő ingyenes keresőforgalmat generál és nem csupán fizetett hirdetésekkel hoz Önnek ügyfeleket.

6. tévhit: Előre le kell foglalnom a megjelenést a Google-nál

Az ún. vásárolt médiamegjelenésekkel szemben a Google AdWords hirdetéseket - függetlenül attól, hogy a Google keresőben vagy a Google Display hálózaton, YouTube-on, vagy a Gmail felületén szeretnénk hirdetni - nem szükséges előre úgymond lefoglalni. A Google AdWords rendszerében beállítjuk a kampányainkat, célzásainkat és hirdetéskreatívokat, majd - amikor szeretnénk hirdetni - elindítjuk azokat.
A Google AdWords hirdetési rendszerében az adott időpontban hirdető cégek hirdetései versenyeznek egymással a megjelenésekért. Úgynevezett valós idejű licit zajlik, vagyis egy adott kulcsszóra történő keresés megtörténtekor a megjelenítésre jogosult hirdetők versenyeznek egymással, különböző paraméterek alapján (kattintásért fizetni szándékozott összeg vagyis ún. cpc licit és a hirdetés minősége alapján). A megjelenítésért folytatott harcban előnyt élveznek azok a hirdetők, akik minőségi hirdetéssel, egy minőségi weboldalra, a felhasználóknak releváns terméket/szolgáltatást kínálva - tehát profi hirdetéscélzásokkal - dolgoznak, ezért is fontos az AdWords kampányfelállítás és kampánykezelés minősége.

7. tévhit: Az AdWords hirdetéseket csak egyszer be kell állítani, utána maguktól működnek

Ez az egyik leggyakoribb tévhit az AdWords kampányokkal kapcsolatban. Ha ez így lenne, akkor nem lenne szükséges egy AdWords ügynökségnek fizetnünk azért, hogy ők az AdWords rendszer minden csínját-bínját ismerve, szakszerűen kezeljék a kampányokat a számunkra.
A kampányok felállítása során az AdWords ügynökség beállítja a kampányainkat, elkészíti a hirdetéseinket, beállítja a legpontosabb célzásokat és a rendszer által javasolt liciteket, majd elindítja a kampányainkat.
Az AdWords hirdetési környezete illetve az, hogy egyidejűleg kik hirdetnek - vagyis kikkel versenyzünk - folyamatosan változik. Leginkább ez indokolja azt, hogy az AdWords hirdetéseket miért szükséges folyamatosan kezelni. Az általunk beállított célzások alapján a rendszer - pl. a Google keresőben - megjeleníti a hirdetéseinket bizonyos keresésekre. Az, hogy pontosan milyen keresésekre jelent meg a hirdetésünk, az ún. “keresési kifejezések” jelentésben taláható meg. Ezt a jelentést követi figyelemmel az AdWords ügynökség és gondoskodik az irreleváns kifejezések kizárásáról és a releváns kifejezések hozzáadásához a kampányunkhoz.
A Google Display kampányok esetében ugyanígy szükséges a kezelés. A kampányeredmények elemzésével - honnan jöttek a vásárlásaink, megrendeléseink - és az ún. “elhelyezési jelentés” figyelésével végzik el a kampányunk folyamatos finomhangolását, az irreleváns vagy eredményt nem hozó hirdetéselhelyezések kizárásával, szükség esetén új hirdetésszövegek készítésével stb.
Az AdWords kampányok sikerességének titka a gondos kampányfelállításban és a kampányok folyamatos finomhangolásában rejlik!

8. tévhit: Felesleges hirdetni, mert senki sem kattint ezekre a hirdetésekre

Ez talán a legnagyobb tévhit az AdWords hirdetésekkel kapcsolatban. Ennek alapja annak feltételezése, hogy az átlagfelhasználó hozzánk hasonló - hogyha mi nem kattintunk rá hirdetésekre. Ez alapvetően hibás prekoncepció. Számos kampányadatunk bizonyítja, hogy nem létezik olyan AdWords kampány, amelyből ne kattintanának rá a hirdetésekre. A Google keresőben megjelenő hirdetések átlagos átkattintási aránya 5-10% között van, de léteznek 20-30%-os átkattintási arányt felmutató keresőkampányok is (vagyis minden 3-5. felhasználó, akinek megjelenik a hirdetés, rákattint).
Azért sem helytálló az a feltételezés, hogy az emberek nem kattintanak a keresőhirdetésekre, mert ezek az organikus keresési találatok felett helyezkednek el és megjelenésükben egyre kevésbé különböznek az organikus találatokról, ennél fogva pedig sokkal nagyobb eséllyel kattintanak rá a felhasználók, mint az organikus találatokra.
Fizetett, térképes és organikus Google találatok

9. tévhit: Felesleges hirdetnem, mert első vagyok az organikus találatok között

Nagy tévedés azt gondolni, hogyha elsők vagyunk az organikus keresési találatok között, akkor nyert ügyünk van. Ebben az esetben szinte kizárt, hogy a versenytársaink nem fognak keresőhirdetéseket indítani, amelyek révén az organikus találatok felett, tehát mi felettünk fognak megjelenni a találati listában fizetett hirdetésekkel. Így pedig nagy eséllyel elviszik előlünk a minőségi, keresőoptimalizált honlapunkkal kiérdemelt organikus látogatókat.
Akár a márkanevünkre is ráhirdethetnek, így a még kifejezetten minket kereső érdeklődőket is eltéríthetik fizetett hirdetésekkel. Ennek megelőzésére javasoljuk a saját márkanevünkre történő hirdetést a Google keresőben.

10. tévhit: Az első szeretnék lenni adott kulcsszóra!

Weboldalak keresőoptimalizálása, de Google AdWords hirdetések esetén is gyakran halljuk ezt igényként.
AdWords hirdetések esetében a fő probléma az, hogy alapvetően nem éri meg mindig első fizetett hirdetés pozícióban megjelenni, mert az első helyről történő kattintások akár a többszörösébe kerülhetnek a második helyi kattintásoknál, ráadásul az első és második helyen megjelenő hirdetések átkattintási aránya nem különbözik egymástól jelentősen. Tehát egy 1,5-2,5 közötti átlagos hirdetési pozícióval legtöbbször jóval nagyobb költséghatékonysággal hirdethetünk, mintha a garantált első pozícióra hirdetünk (ez utóbbi ugyan megvalósítható, de alapvetően nem javasoljuk egyetlen hirdetőnek sem).

11. A weboldalam tökéletes! Ha nincs eladásom, akkor az AdWords kampányokban van a hiba.

Ha bárki AdWords kampányokkal kapcsolatban érdeklődik nálunk, akkor mi minden esetben megvizsgáljuk az érintett weboldalt is, ahová az AdWords hirdetéseket szeretnék irányítani. Sajnos sokszor előfordul, hogy a weboldal régi, nem reszponzív, mobilon nehezen használható és számos dizájn-, usability- (használhatósági) és betöltődési problémát tartalmaz.
Ha sikeres AdWords kampányokat szeretnénk futtatni, akkor kulcsfontosságú, hogy a kampányunk ún. érkezési oldala (landing oldal) is tökéletes legyen. Ezen fog múlni ugyanis, hogy a weboldalunkra terelt releváns érdeklődőkből ügyfelek vagy vásárlók lesznek-e.
Mielőtt AdWords kampányokat indítanánk, kérjük ki az AdWords ügynökség véleményét a weboldalunkról, kérdezzük meg, hogy az alkalmas-e AdWords hirdetések futtatására!
A weboldalunkat ne szubjektív ismérvek alapján értékeljük, hanem objektív teljesítménymutatók alapján (reszponzivitás, betöltődési sebesség, Google Analytics adatok)! Az a weboldal, ami nekünk tetszik, még nem biztos, hogy valóban könnyen használható és problémamentes.
Azt, hogy az AdWords fiókunk kezelésével megbízott ügynökség milyen gondossággal kezeli a kampányainkat, a kapcsolódó blogcikkünkben ismertetett eszközökkel győződhetünk meg a hirdetési fiókunkban.

12. A konkurensek lekattintják a hirdetéseimet

Gyakori tévhit, hogyha az AdWords hirdetések nem okoznak eredményt, akkor a konkurensek rosszindulatú tevékenysége áll a háttérben (lekattintják a hirdetéseket, így elköltve a hirdetési keretet). Az ilyen rosszindulatú kattintásokat a Google okos algoritmusai már kiszűrik, az AdWords fiókunkban folyamatosan követhetjük az ún. “érvénytelen kattintások” miatt visszakapott összegeket. Például akkor is jóváírást kapunk, ha valaki duplán kattint a hirdetésünkre, ekkor az egyik kattintás után fizetett összeget visszakapjuk.
Az érvénytelen kattintásokról részletes adatokat kapunk az AdWords fiókunkban, illetve az ezek miatt jóváírt összegekről is.

13. Hiába kerestem rá sokszor a hirdetett kulcsszóra, mégsem jelenik meg a hirdetésem!

A Google algoritmusai okosak. Amikor először rákeresünk az általuk hirdetésekhez használt kulcsszóra, akkor pontosan tudják, hogy mi épp hol vagyunk (a célzott földrajzi területen-e), milyen weboldalakat látogattunk meg előtte (potenciálisan érdekelhet-e minket a hirdetés), sőt rengeteg más információval is rendelkeznek rólunk.
A hirdetések ellenőrzése során a hirdető legtöbbször nem kattint rá a saját hirdetésére - mivel ekkor fizetnie kellene a kattintás után -, ebből pedig a Google okos rendszerei arra következtetnek, hogy nem érdekli őt a hirdetés. Emiatt pedig lehet, hogy soha többet nem fogja látni azt.
Annak ellenőrzésére, hogy adott kulcsszóra megjelenik-e az AdWords hirdetésünk, használjuk inkább az AdWords fiókban található “hirdetéselőnézet és -elemzés” eszközt!

Összegzésképpen

Teljesen mindegy, hogy még csak kacérkodunk az AdWords hirdetések gondolatával vagy már futnak AdWords kampányaink, feltétlenül fontos, hogy ne essünk a leggyakoribb tévhitek csapdájába és emiatt ne hagyjuk kihasználatlanul ezt a legtöbb kis- és közepes hirdető számára igen célzott és költséghatékony hirdetési lehetőséget.
Lehetőség szerint minden olyan kérdést tegyünk fel az AdWords ügynökségünknek, ami még nem világos a számunkra a Google hirdetések működésével kapcsolatban. Egy korrekt online marketing ügynökség minden kérdésünkre készségesen fog válaszolni, mivel az ő érdekük is, hogy a megbízó értse a ppc kampányok alapvető működését, logikáját, lehetőségeit és tisztában legyen a legfontosabb tudnivalókkal. Így lesz hatékony a közös munka és így hozhatjuk ki a legtöbbet Google AdWords hirdetéseinkből.
Sose féljünk kérdezni!
Felhasznált források:

Keressen minket bizalommal, ha AdWords hirdetéseihez profi segítségre van szüksége!


2018. február 7., szerda

Hirdetéscélzási lehetőségek Facebook-on
Míg 8-10 évvel ezelőtt a Facebook hirdetési rendszere kifejezetten egyszerű és fapados volt, az utóbbi pár évben olyan mértékű fejlődésen ment át - összhangban a technológiai fejlődéssel, hogy a legtöbb hirdető számára a Google AdWords mellett az abszolút preferált online hirdetési felületté ez vált.
Sokkal több lehetőség rejlik benne, mint azt a legtöbben gondolják, az alábbiakban szeretnénk bemutatni a szerintünk legszofisztikáltabb, aktuális Facebook hirdetéscélzási lehetőségeket.

Demográfiai célzások

A demográfiai célzáshoz sorolja a Facebook nem csak a szigorúan valóban demográfiai célzási lehetőségeket, hanem nagyjából minden olyan célzást, ami a felhasználó egyedi tulajdonságain alapsziik, pl. a földrajzi helyet (ország, város, megye), a nemet, életkort, nyelvet, munkahelyet, tanulmányokat, de a munkakör szerinti célzást is.
Földrajzi hely tekintetében célozhatunk minden, az adott helyen tartózkodó, de akár csak az adott helyen élő vagy az adott helyre látogató emberekre is attól függően, hogy az ott élőket vagy az oda turistaként vagy munkahelyi kötelezettség miatt oda látogatókat szeretnénk-e elérni (helyi lakosok vagy turisták).
Ne feledkezzünk meg a kizárások alkalmazásáról! Például ha egy adott várost és annak 80 km-es körzetét szeretnénk megcélozni a hirdetéseinkkel, de az adott város egy országhatárhoz közel fekszik és mi csak a magyar nyelvű potenciális érdeklődőket szeretnénk elérni, akkor a nem magyar hivatalos nyelvvel rendelkező szomszédos ország területét majd ki kell zárnunk a kampányunkból.
A nyelvi célzás esetében ne feledkezzünk meg arról a Facebook ajánlásról, hogyha az adott országban, régióban hivatalos nyelvnek számító nyelven szól a hirdetésünk, akkor a nyelvválasztónál nem szükséges nyelvet megadni. Erre csak akkor van szükség, ha pl. Németországban angolul hirdetünk. Ekkor meg kell adnunk az angol nyelvet, mivel az nem az adott ország hivatalos nyelve (ami német).
A demográfiai célzáson belül találjuk azokat az egyéb hasznos célzásokat is, amelyek pl. B2B kampányainkat is sikerre vihetik pl. (tanulmányi terület, munkakör). Pl. ha személyügyi szoftvert kínálunk, akkor Facebook-on becélozhatjuk akár a jelenleg HR vezetői beosztásban dolgozókat.
A “magánszemély” jellegű célzások közül talán a legérdekesebb a szülői státusz szerinti célzás, melynek révén meghatározott korú gyermekek szüleit célozhatjuk meg a hirdetésünkkel, illetve a friss házas, frissen eljegyzett, nemrég elköltözött vagy “otthontól távol” élők célzása, valamint a közelgő születésnaposok célzása, de célozhatunk akár családi állapot szerint is (házasok, egyedülállók, kapcsolatban élők).

2. Érdeklődés szerinti célzás

A legnagyobb közösségi médiumon történő böngészéseink során rengeteg információt árulunk el magunkról azzal, hogy milyen tartalmakat kedvelünk, milyen Facebook oldalakat követünk, milyen Facebook csoportoknak vagyunk tagjai és így tovább. Ezeket az információkat a Facebook szépen elraktározza rólunk és ez alapján sorol minket be adott érdeklődési kategóriákba, amelyek alapján megtalálnak minket a relevánsnak gondolt hirdetések.
Amit még fontos tudnunk, hogy nem csupán a Facebook-on belüli tevékenységünkről állnak rendelkezésre adatok a Facebook rendszerei számára, de az ún. Audience Network (melynek rengeteg külső weboldal is tagja) révén a Facebook-on kívüli internetes tevékenységünkről is rendelkezik információval a rendszer.
Kevesen tudják, hogy Facebook-on lehetőségünk van akár a versenytársaink Facebook követőit is megcélozni a hirdetéseinkkel, amennyiben az adott oldal szerinti célzás elérhető. Pl. megcélozhatjuk a közelünkben tartózkodó, a McDonald’s iránt érdeklődőket, ha pl. helyi gyorséttermet nyitunk, vagy a hitelkártyák iránt érdeklődőket, ha egy új típusú hitelkártyát szeretnénk ajánlani.
Hirdetéseinkkkel akár olyanokat is megcélozhatunk, akiket érdekel az online vásárlás, vagyis szoktak webáruházakban vásárolni. Ezt akkor érdemes használnunk, ha saját webshopunk forgalmát szeretnénk növelni.

3. Magatartáson alapuló célzás

A felhasználói magatartás szerinti célzások között pl. olyanokat találhatunk, hogy gyakori utazók, gyakori nemzetközi utazók, elkötelezett vásárlók, de akár aszerint is célozhatjuk a hirdetésünket, hogy milyen eszközt használ adott felhasználó a Facebook látogatásaihoz, hogy milyen régi a mobileszköze, de megcélozhatjuk akár kifejezetten a Facebook oldalak adminisztrátorait is. Célozhatók pl. a “külföldön élők” is.

4. Hirdetéselhelyezés szerinti célzás

Hirdetésünket dedikáltan célozhatjuk a Facebook asztali hírfolyamába, mobilos hírfolyamába, jobb oldali oszlopába (asztali számítógépen), az Audience Network-re (partner weboldalak hálózata), de akár a Facebook Massengerre vagy dedikáltan az Instagramra is.

5. Egyéni célközönségek

A Facebook hirdetések legértékesebb célzási lehetőségeit az ún. egyéni közönségek (custom audiences) jelentik. Ezen belül is többféle lehetőség áll rendelkezésünkre, melyeket a Facebook hirdetési fiókunk “Célközönségek” menüjében találhatunk meg:
  • készíthetünk ún. egyéni célközönségeket,
  • létrehozhatunk ún. hasonmás célközönségeket,
  • illetve szerkeszthetjük a korábban már kampánycélzásra használt, mentett célközönségeinket is.
Egyéni célközönséget számos adatforrás alapján készíthetünk, feltölthetjük saját ügyfél email listánkat, a webhelyünket korábban meglátogató, ott konkrét műveleteket végrehajtó felhasználókat is megcélozhatjuk újra, illetve elérhetjük a korábban a Facebook vagy Instagram tartalmainkkal interakcióba lépett felhasználókat is hirdetésekkel.
Webhelyünk látogatóit az ún. Facebook képpont, vagy más néven Facebook pixel weboldalunkba történő elhelyezését követően gyűjthetjük és a Facebook pixelen keresztül van lehetőségünk a weboldalunkon megvalósult konverziók (ajánlatkérés, vásárlás) követésére is. A pixel segítségével gyűjthetjük az ún. retargeting/remarketing közönségeinket, vagyis azon felhasználók listáit is, akik már jártak a webhelyünkről, de onnan a vásárlás befejezése előtt távoztak.
A hasonmás célközönségek azt jelentik, hogy a valamely mentett célközönségünkhöz hasonló felhasználókat érhetjük el hirdetésekkel, pl. a korábban a webshpounkban vásárolt felhasználókhoz hasonló, ún. hasonló vagy lookalike közönségeket érhetjük el az üzenetünkkel (akik az online térben a Facebook szerint nagyon hasonlóan viselkednek a mi vásárlóinkhoz).
A közönségek harmadik egyedi típusa, az ún. mentett célközönségek. Ez azt jelenti, hogy a korábban ismertetett demográfiai, érdeklődési vagy magatartáson alapuló célzással összeállított célcsoportunkat elmenthetjük későbbi használatra, így a gondosan összeválogatott célzásainkat nem szükséges újra és újra ismét összeállítanunk, ehelyett egyszerűen csak elővesszük őket a mentett célzásaink közül.

Összegzésképpen

Alapvetően három tényezőn múlik, hogy Facebook hirdetéseink hozzák-e a várt eredményt: a profi hirdetéscélzásokon és kampánytípusokon, a hatékony hirdetéskreatívokon és a megfelelő kampány landing oldalon. Ha a Facebook kampányaink nem hozzák a várt eredményt, akkor a háromból valamely faktor nem ideális, akkor változtatnunk és javítanunk kell az érintett összetevőn a hatékonyság javítása érdekében.
Teljesen mindegy, hogy saját magunk kezeljük Facebook kampányainkat vagy egy ppc ügynökséget bízunk meg vele, fontos, hogy tisztában legyünk a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel, korlátokkal, lássuk reálisan, hogy mit várhatunk a kampányainktól, nem utolsó sorban pedig pontos és korrekt méréseink legyenek online kampányunk eredményeinek objektív értékeléséhez.
Felhasznált források:
https://medium.com/marketing-and-entrepreneurship/how-to-be-smart-and-precise-with-facebook-ad-targeting-5ca7c4580e6f

Keressen minket bizalommal, ha Facebook hirdetéseihez profi segítségre van szüksége!