2018. szeptember 13., csütörtök

Google Analytics - weboldal analitika dióhéjban

Már-már közhelynek számít az a mondás, hogy míg offline marketing tevékenységünk csak korlátozottan, addig online marketing tevékenységünk eredménye pontosan mérhető, vagyis konkrétan láthatjuk, hogy mely csatornák, hirdetések, kampányok hoztak kézzel fogható eredményt és melyek nem. A fenti információk alapján pedig tovább optimalizálhatjuk, fejleszthetjük online kampányainkat, csatornáinkat és hirdetési költésünket a hatékony megjelenésekre csoportosíthatjuk át.

Online marketing kampányaink (Google Ads, Facebook hirdetések, Linkedin hirdetések stb.) hatékonyságmérésének központi eleme a weboldal analitikai rendszerünk - példának okáért a Google Analytics, a Google ingyenes weboldal analitikai rendszere -,amelyben minden információ összefut. Ebben a blogcikkünkben a Google Analytics alapjaival foglalkozunk és ismertetjük azt, hogy pontosan milyen adatokat is láthatunk benne, azokat hogyan tudjuk értelmezni és felhasználni marketing céljaink elérése érdekében.

Hogyan működik a Google Analytics?

A Google Analytics mérési rendszer használatához elsőként a weboldalunkat azonosító ún. Google Analytics alap követőkódot kell elhelyeznünk a weboldalunk fejlécében. Az alapkód azonosítja azt a “tulajdon”-t, amelyhez társítja a Google Analytics rendszere a fogadott használati adatokat.

Ez az alap követőkód jelenleg nagyjából az alábbi felépítésű:

Forrás: https://support.google.com/analytics/answer/1008080?hl=hu

Miután elhelyeztük az alap követőkódot a weboldalunkban, a Google Analytics fiókunkba belépve ellenőrizhetjük a bal oldali “valós idejű” jelentésekben, hogy a weboldalunkra rálépve valóban regisztrálja-e a Google Analytics rendszere a látogatásunkat.

Milyen információkat láthatunk Google Analytics-ben?

A Google Analytics ingyenes webanalitikai rendszer alapbeállításanak elvégzését követően máris elkezdenek befutni az adatok weboldalunk teljesítményére és látogatóira vonatkozóan. (Ne felejtsük el, hogy weboldalunk cookie hozzájáruló ablakában a felhasználók beleegyezését kell kérnünk a harmadik felek által elhelyezett cookie-khoz kapcsolódóan. Ezek közé tartozik a Google Analytics által elhelyezett cookie is, a Facebook pixelhez hasonlóan. Valamint azt se felejtsük el, hogy a GDPR szerint a cookie id bizony egy adott személy beazonosítására alkalmas személyes adat, még akkor is, ha nem végezzük el a tényleges beazonosítást.)

Google Analytics-ben pontos információkat kaphatunk az alábbiakról:

  • Weboldal látogatók (Közönség adatok): egy adott időszakban hány felhasználó látogatta meg a weboldalunkat, ebből hányan voltak az új felhasználók (akik korábban nem jártak az oldalunkon) és hányan a visszatérő felhasználók, ez hány munkamenetet jelent (ma. 30 perces, aktív látogatások), egy felhasználó átlagosan hány oldalt tekintett meg a weboldalunkon egy munkameneten belül, hány odalmegtekintés volt összesen, egy felhasználó átlagosan hány munkamenetet hajtott végre, egy munkamenet átlagos hossza, illetve visszafordulási arány (a felhasználók hány százaléka hagyta el a weboldalunkat kattintás nélkül). További elérhető adatok:
    • Demográfia (nem, életkor)
    • Érdeklődési kör (aktív piaci szegmens, vonzódási kategóriák)
    • Földrajzi adatok (hely, nyelv)
    • Technológia (böngésző és operációs rendszer, hálózat)
    • Mobil, desktop és asztali számítógépes látogatások aránya,
  • Forgalmi források (ügyfélszerzési csatornák): milyen csatornákból érkeztek a weboldal látogatónk (pl. organikus keresés, közvetlen forgalom, Google Ads és Facebook, hirdetések, email hírlevél, Facebook közösségi média), hivatkozók (más weboldalak),
  • Viselkedési adatok: megtekintett oldalak (oldalmegtekintések száma, az adott oldalon töltött idő, visszafordulási arány, egyedi oldalmegtekintés), webhelysebesség (egyes konkrét aloldalak betöltődési ideje,
  • Üzleti célok eléréséhez fontos weboldal célok mérése (weboldalon végrehajtott ún. weboldal események vagy weboldal konverziók).

Hogyan mérhetjük az üzleti céljaink teljesülését Google Analytics-ben?

A Google Analytics rendszerében lehetőségünk van az üzleti céljaink teljesülése szempontjából kulcsfontosságú online események, más néven online konverziók mérésére.

Ezek például az alábbiak lehetnek:

  • árajánlatkérő űrlap beküldése (b2b marketingben pl.)
  • chat indítás, ha a weboldalunk rendelkezik az ügyfelek számára nyitott chat funkcióval
  • webshop-beli vásárlás, kosárba rakás

Ha ezeket ún. célként beállítjuk Google Analytics-ben és a méréshez szükséges eseménymérő kódokat elhelyezzük a weboldalunkban, akkor onnantól látjuk majd, hogy ezek az üzleti szempontból fontos weboldal események milyen forrásból érkeztek, így ennek alapján értékelhetjük online megjelenéseinket, és megfelelően csoportosíthatjuk anyagi forrásainkat - a valódi eredményt hozó, jól teljesítő megjelenésekre.

Hogyan használhatjuk fel a Google Analytics adatokat online marketing tevékenységünk értékeléséhez?

Az előzőekben említetteken kívül további hasznos adatokat is kaphatunk a Google Analytics-en belül online marketing tevékenységünk optimalizálásához.

Pl. ezekből az adatokból is dolgozhatunk:

  • Az üzleti tevékenységünk szempontjából fontos eseményeket inkább az új weboldal látogatók vagy inkább a visszatérő látogatók hajtják végre?
  • Egy konverzió vagy kulcsfontosságú esemény elvégzéséhez hány weboldal látogatásra van szüksége egy felhasználónak? (Ez alapján dönthetünk pl. a remarketing hirdetések létjogosultságáról.)
  • Milyen tartalmak iránt érdeklődnek a weboldal látogatóink? (Ez alapján finomíthatjuk tartalomgyártási stratégiánkat.)
  • Mely kampányokból, hirdetéscsoportokból, kulcsszavakból érkeznek Google Ads konverzióink, fontos eseményeink? (Ennek alapján dönthetünk a büdzsé átcsoportosításáról a jól működő célzásokra.)
  • Az egyes forgalmi források nem csupán közvetlen konverziós forrásként, de támogató csatornaként is szolgálhatnak. Nézzük meg a segített konverziókat is az egyes csatornákra vonatkozóan!
  • Az üzleti szempontunkból fontos eseményeket, konverziókat milyen demográfiai, földrajzi és eszköz szerinti paraméterrel rendelkező felhasználók hajtják végre? (Ezen adatok alapján pontosíthatjuk licit stratégiánkat Google Ads fiókunkban.)

Összegzésképpen

A Google által kínált ingyenes Google Analytics weboldal analitikai rendszer segítségével olyan kulcsfontosságú információkhoz juthatunk weboldalunk használati adataira, látogatóira és online marketing csatornáink teljesítményére vonatkozóan, amelyek nélkülözhetetlenek a megalapozott online marketing döntések meghozatalához. Helyes, konkrét és méréseken alapuló adatok nélkül online marketing döntéseinket csupán megérzések, tippek és intuíció alapján tehetnénk meg, amelyek nem biztosítják a kellő megalapozottságot vagy a jövőbeni megtérülést. Akkor járunk jól, ha strukturáltan gyűjtjük, elemezzük weboldalunk használati adatait és felhasználjuk ezeket az adatokat online marketing döntéseink meghozatalához.

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!


2018. szeptember 6., csütörtök

Google Ads vs. Facebook hirdetések - Melyiket használjuk?

A Google- és a Facebook hirdetéseknek egyaránt megvannak a maguk előnyei és az esetleges gyenge pontjai. Egyik megoldás sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak alapvetően más célt szolgálnak és más esetekben javasoltak. Amikor egy cég a saját online marketing stratégiájának tervezését végzi, mindenképpen el kell döntenie, hogy mik a fő marketing céljai, kiket akar elérni az üzeneteivel és mekkora hirdetési büdzsével rendelkezik.

A vállalkozás profilja és a hirdetésre rendelkezésre álló összeg alapvetően meghatározza, hogy melyik hirdetési mód a megfelelőbb a számára, illetve nagyjából mekkora költségkeretet érdemes fordítani az egyes csatornákra vagy milyen felosztásban, ha mindkét felületen hirdetünk. A Google (Ads) hirdetési megoldásait akkor érdemes választani, ha a termékünk/szolgáltatásunk iránt már aktívan kereső embereket akarunk elérni. Facebookon pedig alapvetően a termékünk/szolgáltatásunk iránt potenciálisan érdeklődő embereket tudjuk megcélozni, vagy a korábbi weboldal látogatóinkat retargetálni.

Ebben a blogcikkünkben a Google és Facebook hirdetési rendszerének legfontosabb különbségeit mutatjuk be.

Facebook hirdetések és Instagram hirdetések

A Facebook a világ legnagyobb online közösségi médiuma. Tagadhatatlan, hogy a legelterjedtebb közösségi média platform, amelyet a felhasználók napi szinten is többször használnak. Ez a közösségi portál egyaránt alkalmas kapcsolatépítésre, apróhirdetések kezelésére és a cégek termékeinek/szolgáltatásainak hirdetésére. A teljes funkciólista természetesen ennél jóval hosszabb, hirdetőként pedig például a felhasználók érdeklődése, követett oldalai, demográfiai adatai alapján is célozhatjuk a hirdetéseinket.

Hogyan mérhetjük az eredményeket Facebookon?

A Google Analytics mérésekhez hasonlóan Facebook oldali mérésekhez el kell helyeznünk egy mérőkódot, azaz Facebook Pixelt a weboldalunkban. A Facebook Pixelt - magyarul Facebook Képpontot - először le kell kérni a Facebook Hirdetéskezelőjében, majd elhelyezni a weboldalunkban. Ezzel már látjuk is a weboldal látogatásokat, oldalmegtekintéseket.

Facebook kampányaink eredményméréséhez használhatunk a Google Analytics-hez hasonlóan egy adott url mérésére vonatkozó egyedi konverziókat (pl. köszönőoldal) vagy a Facebook által felkínált, a Google Analyitcs-es eseménymérésekhez hasonló ún. standard eseményeket (gombra kattintás, kosárba rakás, befejezett vásárlás).

A Facebook pixel, valamint az esemény- és konverzómésések beállítását követően lehetőségünk van nagyon speciáis célcsoportok meghatározására és használatára a Facebook hirdetéseinkhez (pl. Lookalike közönségek, remarketing közönségek).

A Facebook konverziókövetéssel kapcsolatban fontos tudni, hogy a kattintás nélküli weboldal konverziókat is Facebookos konverzióként könyveli el a rendszer, tehát ha pl. a felhasználó látja a Facebook hirdetést, de nem kattint rá, de később eszébe jut és függetlenül a hirdetéstől rákeres a keresőben és végül konvertál a honlapon. Ez egy kicsit félrevezető pl. a Google Ads-hez képest, amely csak az “összes konverzió” oszlopban mutatja a kattintás nélküli konverziókat, az alapkonverzióknál viszont csak a Google Ads hirdetéskattintást követően megvalósult konverziókat számolja.

A Facebook célzási lehetőségei meglepően pontosak. A célcsoportunk meghatározásánál ugyanúgy kell eljárni, mint más platformon. El kell képzelni egy képzeletbeli személyt, akit szeretnénk elérni. A megfelelő célzási opciók kiválasztásával pedig könnyedén el is érhetjük a célcsoportunkat.

Pl.: Facebook buyer personánk lehet:

Minta Jakab, 28 éves, egyedülálló egyetemista
Budapesten él egy belvárosi albérletben
Szeret sportolni, de online számítógépes játékokkal is szívesen játszik
Gyakran hirdet a Facebook marketben és ő maga is szívesen vesz eladó tárgyakat.

A Facebook valamivel kötetlenebb felület közösségi médiás társainál. Ez a platform kikapcsolódásra, személyes kapcsolatépítésére, véleményünk megosztására, képmegosztásra és események megosztására is tökéletes. A regisztrált felhasználók nyitottak a random trükkökre és tippekre, így hajlamosak akár hosszú órákat el eltölteni a “görgetéssel”.

A Facebook hirdetések előnyei és hátrányai

A Facebook hirdetései előnyei

  • Kiváló márkaépítésre, ráadásul a Facebook Hirdetéskezelőjéből a Facebook-on és az Instagramon is hirdethetünk egyszerre
  • Relatíve alacsony hirdetési költséggel az emberek nagy csoportját érhetjük el, azonban precíziós célzásokhoz és érdemi üzleti eredmények eléréséhez (cpa-s - vagyis konverziós célú - kampányok futtatása) már látható hirdetési büdzsére van szükség.
  • A Google Display remarketing tevékenységéhez hasonlóan a Facebookon is lehetőségünk van retargetingre.

A Facebook hirdetések hátrányai

  • Nem az aktívan kereső internetezőket érjük el
  • Bannervakság áldozataivá válunk. Ez a jelenség azt jelenti, hogy a hirdetésekre a célközönség tagjai vakok lesznek. A jelenséget az magyarázza, hogy mára annyi hirdetést látunk offline és online egyaránt, hogy az emberek megtanulták kizáni őket.
  • A Facebook nem minden B2B hirdető számára alkalmas felület, de ez nem zárja ki a sikeres B2B kampányok megvalósítását Facebook-on. Opcinálisan a Google és az LinkedIn hirdetésekkel kiegészítve.

Instagram hirdetések

Az Instagram, mint felület a Facebooktól elkülönül, ettől függetlenül a Facebook tulajdona.

Amikor elkészítünk egy Facebook kampányt, akkor eldönthetjük, hogy saját magunk szeretnénk elvégezni manuálisan a beállításokat (pl. elhelyezések, demográfiai célzás) vagy a Facebookra bízzuk, hogy a meghatározott költségkeretünkből a megcélzott konverziónkénti költségen belül - a saját intelligens algoritmusai segítségével - hozza számunkra a kívánt eredményeket. Így az automatikus elhelyezés során előfordulhat, hogy a Facebook rendszere úgy látja, hogy az általunk meghatározott büdzséből érdemes az Instagram egyes felhasználóinak is megjeleníteni a hirdetésünket.

Mint közösségi média felület, az Instagram egy leegyszerűsített képmegosztó oldal, ahol lehetőségünk van a telefonunkról feltöltött képeket photoshophoz hasonlóan szerkeszteni - de photoshop tudás nélkül. Ez az oldal alapvetően márkaépítésre alkalmas. Ezt magyarázza, hogy a B2C piacon a cégek gyakran hirdetnek az Instagramon influencereken keresztül. A felület sikere az egyszerűségében rejlik. A felhasználók itt is megkereshetik a Facebookos ismerőseiket - feltéve, ha regisztráltak az Instára. A képek alá egy rövid leírást készíthetünk, valamint hashtag-eket helyezhetünk el a képleírásban. Az Instagram nemrégiben piacra dobott újdonsága az Insta Story, valamint az IG TV. Az Insta Story lehetőséget ad, hogy egy maximum 15 másodperces videót osszunk meg. A legújabb fejlesztés pedig az Insta IG TV, amellyel már lehetőségünk van akár 1 órás videó feltöltésére is.

Google hirdetések (Google Ads)

Sokan a Google hirdetéseket tévesen a Google keresőben való organikus találati megjelenéssel azonosítják. A Google számos lehetőséget biztosít a hirdetésre, azonban ezek a hirdetések nem az organikus találatok között jelennek meg. Használhatjuk a Google keresési hálózatot, az ún. Google Display (vagy más néven tartalmi) hálózatot és a YouTube hirdetéseket is üzleti céljaink elérésére. Egyik, ha nem a legnagyobb előnye a Google hálózatában elhelyezett hirdetéseknek, hogy majdnem minden esetben csak a kattintásokért kell fizetnünk. Kivételt képeznek a YouTube-ra feltöltött ún. preroll (a videók előtt vagy közben megjelenő) videóhirdetések, ha a nézők végig nézik az adott hirdetést, vagy esetleg 30 másodpercet a hirdetésből. A videómegtekintések maximális költségét, azaz a max. CPV-t, illetve a keresési- vagy display hirdetések kattintásonkénti költségét (CPC) magunk határozhatjuk meg - a licithelyzet alapján.

A Facebook hirdetések és a Google hirdetések közötti legfőbb különbség, hogy Facebookon azoknak az embereknek jeleníthetjük meg hirdetéseinket, akik potenciálisan érdeklődnek a termékünk/szolgáltatás iránt. Ezzel ellentétben a Google keresési hálózatában azokat a felhasználókat célozhatjuk meg hirdetésekkel, akik már aktívan keresnek egy adott terméket/szolgáltatást. Az elmúlt év sikertörténetei is bizonyítják a Google hirdetések hatékonyságát világszerte.

A Google hirdetések előnyei és hátrányai

A Google hirdetések előnyei

  • A Google keresési hálózatán szöveges hirdetéseket helyezhetünk el, ún. hirdetésbővítményekkel kiegészítve. Kiemelhetjük a termékünk vagy szolgáltatásunk fő tulajdonságait, belsőlinkeket jeleníthetünk meg, kiemelhetjük a termékünk vagy szolgáltatásunk különleges jellemzőt, hely- és hívásbővítményt készíthetünk stb. Egyszóval látványossá és nagyobb méretűre alakíthatjuk az egyszerű szöveges hirdetéseinket
  • A Google Display (tartalmi) hálózaton képes és ún. adaptív hirdetéseket helyezhetünk el. Ezzel a kampánytípussal főként márkaismertségünket növelhetjük. Célozhatunk érdeklődési kör és téma szerint, valamint targetálhatunk kulcsszavakkal is, vagy ún. egyedi érdeklődési szegmenssel, vonzódási kategóriák alapján vagy retargetinggel is.
  • Az egyik legkedvezőbb hirdetési forma a YouTube-on elhelyezhető In-stream és In-display videóhirdetés. Az In-stream hirdetések, az ún. pre-roll hirdetések, amelyek a YouTube videók előtt, közben és után jelennek meg. Az In-Display, azaz a kattintásra elinduló videóhirdetések előnye viszont, hogy a YouTube felületen kívül a Google Display hálózatán is megjelenthetnek. A YouTube hirdetésekkel részletesebben is foglalkoztunk már a blogon. Például bemutattuk, hogyan használhatjuk a YouTube új, performance típusú videóhirdetéseit (TrueView for Action és TrueView for Reach)
  • Magyarországon a Google kereső jelenleg kb. 97%-os piaci részesedéssel bír, itt hirdetve tehát emberek széles csoportját érhetjük el.
  • Lehetőségünk van kizárni azokat a lokációkat (ország, város, kerület), ahol nem szeretnénk, hogy megjelenjenek a hirdetéseink. Valamint kizárhatjuk, vagy lebidelhetjük azokat az eszközöket (mobiltelefon, táblagép és asztali számítógép), ahol nem, vagy kisebb mértékben szeretnénk megjeleníteni a hirdetéseinket.
  • A Display hálózaton remarketing hirdetéseket is futtathatunk. A remarketing segítségével újra elérhetjük a konvertált vagy épp még nem konvertált látogatókat. Meghatározhatjuk, hogy hány nap elteltével lássák újra a hirdetéseinket.

A Google hirdetések hátrányai

  • A Google Ads (régi nevén Google AdWords) kampányok setupolása és kezelése nagyon speciális szaktudást igényel és a kampányok sikere legtöbbször az emelt szintű beállításokon múlik. Az alap megtanulható, viszont könnyen előfordulhat, hogy speciális, többéves AdWords szaktudás és folyamatos önképzés hiányában a kelleténél drágábban és nem a megfelelő embereket érjük el hirdetéseinkkel, nem is beszélve a megtérülésről.
  • Egyes iparágakban a kattintások költsége meglehetősen magas, tehát erős a piaci verseny, amely nagyon megnehezítheti a költséghatékonyságot. Akkor érhetünk el igazán jó eredményeket, ha tudjuk, hogy kell hatékonyan kialakítani és kezelni a hirdetéseinket. (ld. az előző pontban).

Összefoglalásképpen

Manapság szinte “mindenki” fent van Facebookon. Ez remek lehetőséget jelent mind a B2C , mind a B2B cégek számára, hogy itt érjék el potenciális célközönségünket.

Azt azonban, hogy egy konkrét hirdető számára a Google vagy a Facebook hirdetési megoldásai hatékonyabbak, azt a tervezett hirdetési büdzsé, a kitűzött marketing cél, a konkrét termék/szolgáltatás és az egyes platformokon a célcsoportunk eléréséhez rendelkezésre álló célzási lehetőségek megléte vagy hiánya alapján lehet eldönteni. Ebből kifolyólag nem szabad egyik hirdetési platformot sem eleve elvetni, hanem az előzetes kampánytervezés során és a fentiek alapján kiválasztani a legmegfelelőbbet.

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!


Felhasznált források: