Hogyan tedd hatékonyabbá weboldal méréseidet a Google Tag Manager-rel?
Online körökben egyre többször találkozhatunk azzal a fogalommal, hogy Google Tag Manager (Google Címkekezelő). Egyre több online marketing rendezvényen, fórumon jöhet velünk szembe a szoftver neve és különféle véleményeket, használati javaslatokat hallhatunk az eszközről. De mi is a GTM pontosan és milyen előnyökkel jár a webanalitikai méréseidre nézve, ha Te is elkezded használni ezt a Google terméket? Cikkünkben most összefoglaljuk a legfontosabb GTM tudnivalókat.
A Google Tag Manager címkekezelő áttekintő képernyője:
Mi az a Google Tag Manager?
Mielőtt mélyebben beleásnánk magunkat abba, hogy miért érdemes Google Tag Managert használni, tekintsük át röviden, hogy mi is ez az eszköz.
A Google Tag Manager a Google egy ingyenesen használható szoftvere, amely lehetővé teszi számodra, hogy különféle mérőkódokat (ún. címkéket) telepíts a weboldaladra mindenféle fejlesztői segítség nélkül. Mérőkódok alatt gondoljunk például a Google Analytics követőkódra, a Google Ads konverziókövetési címkére vagy akár a Facebook pixel kódra. Lényegében a GTM segítségével számtalan mérőkódot implementálhatsz a weboldaladba egyszerűen, akár egyénileg konfigurált html kódokat is anélkül, hogy bele kell nyúlnod az oldal forráskódjába, vagyis webfejlesztő szakember bevonása nélkül.
A Google Tag Managert gyakran összetévesztik a Google Analytics-szel vagy más webanalitikai rendszerrel, de fontos megjegyezni, hogy ez az eszköz nem egy önálló analitikai szoftver, hanem egy kiegészítő címkekezelő megoldás, amely a kódelhelyezést támogatja. (Magyarán ugyanúgy szükséges lesz létrehoznunk egy Google Analytics fiókot, ha szeretnénk látni a weboldalunk statisztikáit.)
A GTM-nek a manuális Google Analytics vagy Google Ads kódelhelyezéssel szemben nem csupán az az egyetlen előnye, hogy a webfejlesztői munkát megspóroljuk: többek között az oldal forráskódja is leegyszerűsödik, hisz a Google Tag Manager nem közvetlenül a forráskódba implementálja a mérőkódokat, hanem a saját GTM fiókjában tárolja le a kódok paramétereit. Ezáltal lényegesen rövidülhet a weboldalunk forráskódja és a weboldal karbantartása is egyszerűbb lesz – gondoljunk csak a Google Analytics eseménymérésekre, melyeket kézileg befrissíteni egy hosszú és komplex folyamat, főleg ha a webfejlesztővel is még több körben egyeztetni kell a pontos igényeket.
A Google Tag Manager másik nagy előnye, hogy élesítés előtt letesztelheted a méréseidet: nem szükséges rögtön kiélesíteni a mérést, amíg nem győződtél meg arról, hogy a kód megfelelően fut le, a kívánt feltételek mellett pl. amikor a felhasználó a megfelelő helyre kattint vagy a szükséges weboldalt töltötte be. Továbbá bármikor megváltoztathatod a mérőkódokat és akár azt is, hogy hogyan fussanak le a weboldalon, attól függetlenül, hogy bármit is változtatnod kellene az oldalad forráskódjában.
A Google Tag Managerre lényegében érdemes úgy gondolnunk, mint egy kódkezelő alkalmazásra, ahol a weboldalunk mérőkódjait egyszerűen, egy helyen kezelhetjük és módosíthatjuk.
Néhány példa az implementálható mérőkódokra:
- Google Analytics alap követőkód
- Google Analytics eseménymérések (pl. gomb vagy link kattintások)
- Google Ads konverziókövetési címke
- Google Ads / Google Analytics remarketing címke
- Google Optimize követőkód
- Facebook Pixel kód
- Facebook eseménykódok
- Crazyegg mérőkód
- Hotjar mérőkód
- LinkedIn Insight Tag
- LinkedIn konverziókövetési címke
- Bármilyen más egyéni HTML/Javascript kód
Mikor érdemes használnod a Google Tag Managert?
Most, hogy részletesebben is megismertük az eszközt, felsorolunk pár gyakorlati példát, hogy mikor érdemes amellett döntened, hogy a méréseidet GTM segítségével telepíted a weboldaladra.
#1 Ha fontos, hogy a mérések elhelyezése gyors és gördülékeny legyen
Hogy ennek az előnynek a fontosságát igazán megértsük, először is gondoljunk bele, hogy hogyan szokott zajlani klasszikusan a követőkódok implementálása:
- A marketing szakember / hirdető szeretne elhelyezni az oldalban egy új követőkódot
- Ezt a követőkódot elküldi a fejlesztőnek
- A fejlesztő minden szükséges kódot hozzáad az oldalhoz
- A marketing szakember / hirdető teszteli a méréseket, a fejlesztő kijavítja az esetleges hibákat
- A mérés megbízhatóan működik, lehet építeni az adatokra
A fentebbi folyamat egy körülbelül 1-3 hetes időtartamot ölel fel, attól függően, hogy a webfejlesztő mennyire gyorsan és rugalmasan tudja elvégezni a kódok telepítését, hányszor szükséges egyeztetni és mennyit kell módosítani a tesztelés során.
A Google Tag Manager használatával lényegében a több hetes időtartam lerövidül akár 1-3 órára, hisz a marketinges el tudja végezni a fejlesztő munkáját. Az új folyamat már csak az alábbi lépésekből fog állni:
- A marketing szakember / hirdető szeretne elhelyezni a weboldalban egy új követőkódot
- A marketing szakember / hirdető implementálja és leteszteli a kódokat, ha szükséges módosítja azokat
- A mérés megbízhatóan működik, lehet építeni az adatokra
#2 Ha a weboldaladon komplex méréseket kell beállítani
Google Tag Manager használatán érdemes elgondolkozni abban az esetben, ha a weboldalunkon számos felhasználói aktivitást, eseményt szeretnénk mérni. Ez azt jelenti, hogy az oldalunk nem csupán egy űrlap beküldésére alkalmas, hanem a felhasználóknak lehetősége van több fajta kapcsolatfelvételre, aktivitásra is pl. a felhasználók rákattinthatnak egy megadott telefonszámra vagy e-mail címre az oldalon, letölthetnek egy e-bookot vagy pdf-et, feliratkozhatnak hírlevélre vagy kedvezményes kuponra, visszahívást kérhetnek a vállalkozástól.
Ebben az esetben többnyire komplex mérési dokumentációt kell készíteni a webfejlesztő számára, amely az általános egyeztetéseken túl is még rengeteg időt elvesz a marketinges munkájából. A Google Tag Manager segítségével viszont ez a folyamat lényegesen lerövidül, a különböző méréseket ráadásul egyetlen rendszerben, egy helyen lehet kezelni.
Egy webshop esetében érdemes lehet egyből GTM-en keresztül beállítani az összes alapmérést, hogy hatékonyabbá tegyük a folyamatot.
Google Tag Manager címkék – példa:
#3 Ha egyoldalas (ún. vertikális) weboldalról van szó
Nem csak komplex weboldalak esetében segíthet a Google Tag Manager. Az úgynevezett vertikális vagy más néven one-pager weboldalak esetében pont a túlzott egyszerűség nehezíti a mérések felállítását: az ilyen weboldalakon gyakran nincsenek menüpontok, aloldalak, így sokszor nem lehet egyértelműen látni, hogy a felhasználók mely ponton fordulnak vissza a konverziós folyamatban vagy éppen mely tartalmakat tekintenek meg.
A GTM eszköztára segít abban, hogy egy ilyen szimpla weboldalban is kiértékelhető méréseket állítsunk fel: a rendelkezésre álló eszközök segítségével pl. kattintás alapú eseményeket állíthatunk be (ennek segítségével láthatjuk, hogy pl. hányszor kattintottak a felhasználók rá egy adott gombra), beállíthatóak ún. scrolling mérések (a felhasználó az oldal hány százalékáig görgetett le, hol fordult vissza), sőt, még az oldal egyes szakaszaiból ún. virtuális oldalmegtekintéseket is készíthetünk (pl. Hogy hányan tekintették meg az oldalon belül a kapcsolatfelvételi adatokat) – így Google Analyticsben ki tudjuk értékelni az egyes tartalmi blokkok teljesítményét.
Egy új weboldal esetében nehéz előre látni, hogy milyen online hirdetéseket szeretnénk majd elindítani a későbbiekben, de nem árt tudni, hogy a Facebook– és LinkedIn hirdetések esetében is bizonyos fajta méréseket csak webfejlesztő segítségével vagy akár kizárólag Google Tag Manageren keresztül lehet megvalósítani (pl. LinkedIn konverziómérések).
A Facebooknak vannak ún. “standard eseményei”, melyeket beállíthatunk az FB Eseménykezelő felületén, de ezek csak a legáltalánosabb méréseket tartalmazzák, melyek nem alakíthatóak szabadon. Ha komplexebb eseményeket akarunk felvenni pl. scrolling mérést vagy gombra kattintást, akkor ezeket külön szkriptekkel tehetjük meg, amelyet GTM-en keresztül könnyen implementálhatunk.
LinkedIn esetén a konverziómérések beállítását kifejezetten csak Google Tag Manageren keresztül tehetjük meg.
#5 Ha a weboldal URL struktúrája nem megfelelő
Szintén tipikus eset, hogy a weboldalnak nem megfelelően lett kialakítva az URL struktúrája: ennek leggyakoribb példája, amikor a felhasználó nem szembesül pl. Ún. köszönő URL-lel (ún. thank you page-dzsel) egy űrlap beküldése után, amit be tudnánk mérni, mint konverziós cél. Egy másik jellemző hiba webshopoknál fordul elő: a fizetési folyamat egyes lépéseinek sokszor ugyanaz az URL-je, így nem tudunk különbséget tenni a folyamat eleje és vége között, illetve nem tudjuk például elemezni, hogy a folyamatban hol akadnak el a felhasználók. Ebben az esetben számtalan eseménymérés beállítására van szükség Google Tag Manageren keresztül, hogy tudjuk mérni a vásárlások pontos számát vagy lássuk azt, hogy a vásárlói funnelban hogy viselkednek a felhasználók, esetlegesen hol morzsolódnak le.
Ezeket az eseménybeállításokat különösen támogatja a Google Tag Manager, mert fejlesztő segítsége nélkül mi is meg tudjuk határozni azokat az egyedi paramétereket, amelyek segítségével különbséget tudunk tenni pl. egy folyamat lépései között anélkül, hogy ehhez szükség lenne az URL struktúra megváltoztatására.
A Google Tag Managernek a fentebb említett előnyök mellett még számos hasznos felhasználási lehetősége van, de leginkább a mérési folyamatok hatékonyságának elősegítése és egyszerűsítése a célja, és ami a legjobb: akárcsak a Google legtöbb eszközének, a GTM-nek is teljesen ingyenes a használata és a legtöbb analitikai szoftverrel integrálható, akár Google-en kívüli egyéb termékekkel is.
Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!