2018. április 18., szerda

Személyre szabott digitális marketing

Felhasználóként minden nap több ezer marketing üzenetnek vagyunk kitéve, melyek sokszor egyáltalán nem relevánsak a számunkra. A Hubspot kutatása szerint az internetezők közel háromnegyedét frusztrálják a számukra irreleváns hirdetéseket vagy ajánlatokat kínáló honlapok és ennek hatására sokan elhagyják az adott weboldalt, vagy nem vásárolnak többet az adott cégtől. Ezeket a problémákat meg lehet szüntetni a személyre szabott digitális marketing profi használatával. Az emberek azt szeretik, hogy ha egy cég tudja, hogy mikor keresse vagy mikor ne keresse meg őt az ajánlataival, ha kevés és releváns terméket ajánl, melyekből könnyedén tudja kiválasztani a számára legmegfelelőbbet és így élmény lesz számára a vásárlás.

A személyre szabott marketing előnyei

A perszonalizált marketing mind a cég, mint pedig a vásárló számára számos előnnyel bírhat. A vásárló olyan ajánlatokat kap, melyek teljesen megfelelnek az éppen aktuális igényeinek, melynek köszönhetően élmény lesz számára a vásárlás. A személyre szabott marketing megoldások előnyei az alábbiak:

  1. Rengeteg adat a vásárlókról: A személyre szabás megköveteli, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a vásárlók viselkedését és szokásait. Ezeket az adatokat továbbítva az értékesítési csapatnak, ők jobb képet kaphatnak arról, hogy a cég terméke/szolgáltatása hogyan járul hozzá a vásárló szükségleteihez. Továbbá ezek az adatok alapul szolgálnak ahhoz, hogy a vásárlót a webshopunk legmegfelelőbb termékoldalára vezessük (figyelem: feleljünk meg a GDPR szabályozásnak!).
  2. Lojális vásárlók: Ha a vásárlók azt érzik, hogy a vállalat ténylegesen törődik velük, hajlandóbbak visszatérni és újból vásárolni. A személyre szabás segít abban, hogy azt érezzék, hogy valóban fontosak a cég számára.
  3. Értékes vállalati adatok: A vásárlók nyomon követése segít annak megállapításában, hogy mely marketing technikák működnek a legjobban az adott vállalatnál.

Milyen típusai vannak a személyre szabásnak?

Felhasználó által kiváltott személyre szabás

Ebben a legalapvetőbb perszonalizálási formában a digitális platform válaszol a felhasználó által végzett akciókra. Például, hogy ha valaki először látogatja meg a honlapunkat, akkor megjelenik neki a hírlevél feliratkozás, de amint feliratkozik a hírlevélre, akkor többet nem jelenik meg neki ez az üzenet.

Ez igazából még nem nevezhető személyre szabásnak, de már valamilyen indikátorok alapján különböző tartalmat látnak a vásárlás különböző fázisában járó felhasználók.

Viselkedési és kontextusbeli személyre szabás

Ebben a személyre szabási formában a látogató a kattintási adatai alapján lát bizonyos tartalmakat (viselkedési személyre szabás), vagy az idő- és a helyadatok alapján (kontextusbeli személyre szabás). Például, hogy ha valaki olvasott egy cikket Hollandiáról, akkor legközelebb hollandiai üdülési ajánlatokat fog látni.

Mindkét típusú személyre szabás szabály alapú: szegmentálja a közönséget és ennek alapján mutatja neki a megfelelő tartalmat. Ezeket viszonylag könnyen lehet implementálni, hiszen egyszerűek a szabályok, azonban van két nagy hátránya:

  • Először is minden szegmenst és szabályt manuálisan kell megcsinálni, amely miatt igen időigényes a folyamat.
  • Másodszor pedig ez még nem teljes személyre szabás, hiszen a kialakított szegmenseken belül azért nagy különbségek lehetnek: lehet, hogy valaki Hollandiába szeretne menni, azonban nem tudni, hogy inkább a városnézést, vagy a természetjárást kedveli.

Az igazi személyre szabás az alábbi két lehetőség egyikét jelenti.

Adatvezérelt személyre szabás

A cég CRM rendszerét vagy más adatkezelő platformját a összekötve a digitális megjelenést kezelő platformmal sokkal relevánsabb ajánlatokat adhatunk weboldalunk látogatóinak. Például egy webshop esetén a korábbi vásárlások alapján újabb releváns termékeket kínálhatunk a visszatérő vásárlóinknak.

Habár ez már igazi személyre szabásnak számít, az adatvezérelt személyre szabás még mindig sok manuális munkát igényel, amely a felhasználók számának növekedésével exponenciálisan nő. Éppen ezért érdemes lehet a negyedik fajta személyre szabási megoldást kipróbálni.

Mesterséges intelligencián alapuló személyre szabás

Ez egy komoly tudást igénylő technológia, amely öntanuló algoritmusok segítségével folyamatosan optimalizálja a honlap tartalmát és megjelenését. Minél több adat áll rendelkezésére, a szegmensek mérete annál inkább csökken és lehetőséget ad arra, hogy közel minden érdeklődő valóban más tartalmat kapjon. Ezt a szintet manuális, vagyis emberi erővel soha nem lehetne elérni.

Tippek személyre szabáshoz

Az alábbiakban bemutatunk néhány egyszerűbb stratégiát, melyek segítségével kedvezőbb lesz marketing üzenetünk fogadtatása és jobb válaszadási arányt érhetünk el.

1. Az emailjeinket emberek küldjék, ne pedig a márka

Az email a legkönnyebb eszköz, amivel elkezdhetjük a vállalatunk marketing kommunkációjának személyre szabását. Az általunk kiküldött emailek aláírásában ne a vállalat neve szerepeljen, hanem inkább a marketinges vagy értékesítő kolléga neve, esetleg fényképe. Mindig figyeljünk oda, hogy olyan email sablonokat használjunk, melyek eredetinek néznek ki, nem pedig egy gép által készítetteknek.

2. Használjunk marketing automatizációs eszközöket

A marketing automatizációs eszközök nagyban hozzájárulhatnak a lead generáláshoz a tartalom szegmentálása alapján. Például, hogy ha egy felhasználó letölt egy speciális témáról szóló ebookot, akkor ezek a felhasználók érdeklődnek az adott téma iránt, így küldhetünk nekik a specifikus témáról több információt, figyelembe véve azt, hogy az ebook tartalmát már ismerik.

3. Szegmentáljuk az email adatbázisunkat personák alapján

Az email listák leghatékonyabban ún. marketing personák alapján szegmentálhatók. Érdemes meghatározni olyan tipikus embereket (embercsoportokat), melyekben van valami közös és potenciálisan érdeklődnek az általunk kínált termék/szolgáltatás iránt. Ezek lesznek az ún. marketing personák (buyer persona). Amint kialakítottuk ezeket a personákat, minden persona (csoport) számára egyedi üzenetet küldhetünk (egyéni nyelvezet, egyéni problémák, egyéni megoldások), mely nagyban növeli a válaszadási arányt, vagy az általunk elvárt akció végrehajtásának arányát.

4. Használjuk a fogadó fél nevét

Ha már rendelkezünk a vásárlónk nevével, akkor használjuk is azt! Sokkal többen nyitják meg és kattintanak át azokból az emailekből, melyek megszólításában a fogadó fél keresztneve szerepel.

5. Készítsünk a personákra szabott tartalmakat

A personák kialakítása és a rájuk szabott tartalom segítségével annyira közel kerülhetünk a személyre szabáshoz, amennyire csak ez manuális erőforrással lehetséges. A mindenkinek szóló tartalmak a legtöbbször valójában senkihez sem szólnak, míg a jól kialakított personák alapján készített tartalmat a megfelelően megszólított felhasználói csoport a magáénak érzi.

6. Személyesen válaszoljunk vásárlóinknak a közösségi média platformokon

Az emberek egyre többször használják a közösségi médiát egy-egy termék vagy szolgáltatás keresésére vagy értékelésére, éppen ezért a cégnek ott kell jelen lennie, ahol a felhasználók keresik őket. Mindenképpen érdemes minden nap figyelemmel követni a közösségi oldalunkon gyűlő adatokat és feltett kérdéseket, hogy aztán személyre szabott segítséget nyújthassunk leendő vásárlóinknak.

7. Készítsünk célzott landing oldalakat

A landing oldalak esetében újra előkerülnek a marketing personák. Sok esetben érdemes az ő igényeikre szabott landing oldalakat készíteni, hogy a hírlevelekre vagy hirdetésekre való kattintás után a potenciális érdeklődő kifejezetten az ő igényire, kérdéseire, félelmeire, szempontjaira szabott landoló oldalra érkezzen, amely növeli az esélyt arra, hogy konvertáljon (vásároljon vagy árajánlatot kérjen).

Összefoglalás

Felmérések szerint a vásárlók 40%-a határozottan többet vásárol olyan platformokon, ahol személyre szabják a vásárlói élményt. Ha Ön még nem kezdte el valamilyen módon alkalmazni ezeket a személyre szabási technikákat, akkor érdemes hozzálátnia. Azok a vállalatok, akik képesek személyre szabott élményt nyújtani a leendő vásárlóiknak, nagyobb eladási volument és magasabb vásárlói lojalitást tapasztalnak, azok a vállalatok viszont, akik nem szabják személyre tartalmaikat az idő előrehaladtával egészen biztosan negatív irányú változásokat, vagyis értékesítési volumen csökkenést fognak tapasztalni - nem utolsósorban pedig ledolgozhatatlan hátrányba kerülnek a személyre szabott marketing megoldásaikat folyamatosan továbbfejlesztő, illetve mesterséges intelligencia (AI) megoldásokkal dolgozó vállalatok mögött.

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!


Felhasznált források:

2018. április 5., csütörtök

A konverzió optimalizálás folyamata
Sokan kíváncsiak arra, hogy hogyan tudnának több konverziót (vásárlás, ajánlatkérés) elérni a weboldalukon annál, mint amennyi konverziójuk jelenleg van. Erre az egyik legjobb módszer a konverzió optimalizálás, melyhez nem kell az eddiginél több érdeklődőt a webhelyre irányítani, mégis nőni fog a konverziók száma, hiszen a konverziós ráta lesz az, ami megemelkedik.
Na de kezdjük az alapoknál…

Mi az a konverzió?

Konverzió rengeteg minden lehet. Ez nem csak egy webshopban a vásárlás, hanem lehet ajánlatkérés, űrlapbeküldés, telefonhívás, hírlevél feliratkozás és még sok más egyéb is. Összefoglalva, ez az a cselekvés, melyet ideális esetben végrehajt a weboldal látogatója és ezzel hozzájárul az üzleti céljaink teljesüléséhez.

A konverzió optimalizálás alapjai

A konverzió optimalizálás célja, hogy növeljük a weboldal látogatók konverziós arányát, azaz, hogy ugyanannyi emberből több hajtsa végre a konverziós akciót. Ehhez legtöbbször a weboldalunkat vagy kifejezetten csak a landing oldalunkat kell módosítanunk. Nagyon fontos, hogy az optimalizálás egy soha véget nem érő feladat. Mindig van lehetőség jobbnak és jobbnak lenni, tehát ezt a folyamatot folyamatosan elölről kell kezdeni. Éppen ezért szoktuk egy körrel jelképezni.
Az első lépés, hogy meghatározzuk a célunkat, majd gyűjtsük és elemezzük az adatokat. Ezek alapján állítsunk fel hipotéziseket, majd különböző variánsokat, amiket implementálunk. Ezután tesztelni és elemezni kell az eredményeket, és kezdhetjük elölről az egész folyamatot.
Nézzük meg mélyebben a folyamat egyes lépéseit!

A cél meghatározása

Ez az első és legfontosabb állomása a folyamatnak, hiszen tiszta, érthető és mérhető célok nélkül nem tudjuk, hogy mit tegyünk az optimalizálás következő lépésében, vagy nem tudjuk értékelni, hogy az általunk elvégzett változtatás ténylegesen hozzájárult-e a célunk eléréséhez, vagy éppen csak rontott rajta.
Alapvetően három céltípust tudunk megkülönböztetni:
  1. Azonnali cél, például gombra kattintások vagy oldalmegtekintések.
  2. Kampánycél, például lead generálás vagy vásárlás.
  3. Hosszú távú cél, például a nettó bevétel, az átlagos kosárérték vagy a lead-ek (érdeklődők) minőségének javítása
Attól függően, hogy a weboldalunk meg oldalát választjuk ki (főoldal, termékoldal, landing page, stb.), különbözni fognak a célok is. Például egy landing oldalt tipikusan a lead generálási célt szokta szolgálni, míg mondjuk egy árakat tartalmazó oldalnál az oldalmegtekintés szokott a cél lenni.

Adatok gyűjtése

Az adatok gyűjtése azért fontos, mert mindenkinek van ugyan elképzelése arról, hogy mi működik és mi nem működik a saját iparágában, viszont ezek csak feltételezések, melyek könnyen alapulhatnak akár tévedésen is. Ezért kell információkat és adatokat gyűjtenünk. Honnan szerezzünk adatokat? A Google Analytics-ből rengeteg információt meg lehet tudni mind a honlapunk teljesítményéről, mind a kampányokról, konverziókról, kosárértékről és még sok minden másról. Érdemes nagy figyelmet fordítani ezen adatok megfelelő gyűjtésére.

Adatok elemzése

Az előző lépésben összegyűjtött adatokat tudnunk kell elemezni is, hogy képesek legyünk a megfelelő következtetéseket levonni belőlük. Ez az elemzés sokszor sok időt és szaktudást igényel. Érdemes utánaolvasni, hogy mely adatot miként szokás/érdemes értelmezni.
Olyan kérdéseket tegyünk föl magunknak, mint:
  • Mekkora a konverziós arányunk és ez megfelelő-e?
  • Mi az, ami miatt alacsony a konverziós ráta?
  • Hogyan és miért csökkenti ez a konverziós arányunkat?

A hipotézisek felállítása

A hipotézisek arról szólnak, hogy milyen változtatást kell tennünk ahhoz, hogy javítsuk azokat az elemeket, melyek csökkentik a konverziós arányunkat. A hipotézisnek tartalmaznia kell:
  1. A változást vagy szándékot, amit később tesztelni akarunk
  2. Ki az, akit érint ez a változás (mely látogatóknak szól?)
  3. Mi az az eredmény, amit látni szeretnénk?
Tehát a mondatnak úgy kell kinéznie, hogy:
Úgy gondoljuk, hogy ha megcsináljuk a ….[1].... a ….[2].... számára, akkor ….[3].... történik.
Fontos, hogy nagyon pontosan fogalmazzuk meg az elvárt kimenetet, hogy utána majd értékelni tudjuk annak teljesülését.

Variációk elkészítése

Az előbb megalkotott hipotézis alapján elkészíthetjük azokat a variációkat, melyeket később tesztelni fogunk. Fontos észben tartani, hogy a tesztelések időt vesznek igénybe. Amennyiben viszonylag kevés számú látogató érkezik naponta a weboldalra, akkor sokáig fog tartani a tesztelés, éppen ezért érdemes egyszerre csak kevés dolgot tesztelni, hogy legyen elég adatunk ahhoz, hogy szignifikáns különbséget lássunk az eredeti és az új variáns teljesítménye között.
Egy teszt előkészítése általában 9-11 napot vesz igénybe és csak ezután kezdődhet maga a tesztelés. A valóságban azonban történhetnek problémák, és technikai akadályok, amelyek miatt csúszhat a projekt. Ezek után csak várnunk kell, hogy elég adatunk gyűljön össze.
Most nézzünk néhány példát arra, hogy a valóságban milyen változtatásokat szoktak a vállalatok tesztelni a saját weboldalukon annak érdekében, hogy javítsák a konverziós arányt:
  1. Gomb szövegének változtatása.
  2. Gomb színének megváltoztatása.
  3. CTA (Call-to-action) sávok elhelyezése a hosszú szövegben.
  4. Testimonial-ok, referenciák elhelyezése.
  5. Űrlapmezők mennyiségének csökkentése, a bekért információk körének változtatása.
  6. Szöveg mennyiségének csökkentése vagy átalakítása.
  7. Figyeljünk arra, hogy milyen tartalom szerepel a hajtás felett.
  8. Címsorok, kiemelések megváltoztatása figyelemfelkeltőbbre.
  9. A weboldal egyszerűsítése, letisztázása.
  10. Figyelemfelkeltő elemek hozzáadása a weboldalhoz.
  11. Bizalomépítés jelvényekkel, szövegekkel, képekkel.

A tesztelési technológia implementálása

Valamilyen tesztelési technológia implementálása nélkül nem tudunk A/B teszteket futtatni. Van jó néhány megoldás. Egy ingyenes pl. a Google Optimize, melyet viszonylag könnyedén lehet használni, azonban mint minden mást, ezt is meg kell tanulni.

A teszt futtatása

Minden tesztet addig kell futtatni, amíg statisztikailag szignifikáns eredményt nem produkál, különben nem tudjuk biztosan kijelenteni, hogy az egyik variáció jobb volt, mint a másik. Hogy ezt mikor éri el, az sok mindentől függ. Egyrészt attól, hogy mennyi látogató van a weboldalon, hogy hányan hajtják végre a kívánt akciót, vagy hogy egyszerre hány tesztet futtatunk. Javasoljuk, hogy egyszerre lehetőség szerint csak egy tesztet futtassunk, mert így lehet a legkönnyebben megtudni, hogy ténylegesen a változtatásnak volt köszönhető az eredményben bekövetkezett változás is.
Fontos azt is tudni, hogy mikor érdemes abbahagyni egy tesztet. Vannak olyan esetek, amikor egyszerűen valamilyen hiba csúszik a tesztbe (technikai probléma van). Ilyenkor le kell állítani a tesztet és meg kell keresni a hibát. De lehet az is, hogy már az elején látszik, hogy sokkal rosszabb a tesztelt variáció, mint az eredeti. Ilyenkor is érdemes idő előtt véget vetni az adott variáció tesztelésének.
Ahhoz, hogy megtudjuk, érdemes-e egy tesztet futtatni, tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:
  • A tesztelni kívánt oldal befolyásolja a hosszútávú eredményességet? Ha igen, akkor érdemes tesztelni azt.
  • Van valami más ezen az oldalon, ami nagyobb fontossággal bír? Ha igen, akkor inkább azt érdemes tesztelni először.
  • A teszt eredményeiből tudunk valami olyan következtetést levonni, mely a honlap többi oldalánál is hasznos lehet? Ha igen, akkor érdemes lehet ezt futtatni először.
  • Elvégezhető teszt egy előre belátható időtávon belül? Ha nem, akkor nem érdemes futtatni a tesztet.

Az eredmények elemzése

Ebben a részben levonjuk a teszt tanulságait, hogy mi miért történt.
A legfontosabb feladatok:
  • Nézzük meg a növekedéseket vagy a veszteségeket.
  • Tudjuk meg, hogy ezek miért történtek.
  • Írjunk róla riportot. (mi, mikor, hogyan, vizuális eredmények, számbeli eredmények, mit tanultunk a tesztből)
  • Mentsük el az adatokat későbbre.
  • Osszuk meg az adatokat azokkal, akik számára ez fontos.
Az elemzés során kérdezzük meg magunktól az alábbi kérdéseket:
  • Emelkedett, csökkent vagy stagnált a teljesítmény?
  • Ha a hipotézissel ellentétes eredményt tapasztaltunk, akkor ez miért lehetett?
  • Érdemes ezt újra tesztelni? Volt-e valamilyen szokatlan történés, ami befolyásolhatta a teszt eredményét:
  • Hogyan tudjuk felhasználni az eredményeket a jövőbeli tesztekhez?
Ezeket a az eredményeket használjuk fel ahhoz, hogy megtervezzük a következő tesztünket!
Mint ahogy már korábban is említettük, a tesztelésnek és optimalizálásnak folyamatosnak kell lennie, és mindig a komplex marketing stratégiának részét kell képeznie. Minden egyes teszt segít abban, hogy egyre jobb és hatékonyabb legyen a weboldalunk és egyre több konverziót érhessünk el, és hatékonyabban működhessünk a piacon.

Összegzésképpen

Ha a fő üzleti célunk az, hogy a weboldalunkon értékesítsünk valamely terméket vagy szolgáltatást, vagy érdeklődőket szerezzünk, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy száz weboldal látogatásból 1, 5 vagy 10 darab értékesítésünk lesz.
Az ún. konverziós arány növelése érdekében érdemes különböző változtatásokat eszközölnünk a weboldalunkon, ezeket pedig tesztelni az eredeti változathoz képest. Az eredményeket folyamatosan értékelnünk kell, a tapasztalatokat pedig beépítenünk jövőbeni aktivitásainkba.
Felhasznált források:

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!


2018. március 29., csütörtök

Online marketing tréning cégvezetőknek, döntéshozóknak

Senki sem érthet mindenhez, azonban vezetőként nagyon fontos, hogy jó, megalapozott döntéseket hozzunk még olyan területeken is, mely nem a szakterületünk!

Az online marketing világa egy hihetetlenül gyorsan változó világ, mely óriási kihívásokat támaszt mind az online marketing szakértőkkel, mind pedig a vállalati döntéshozókkal szemben.

Azonban míg egy marketing szakértőnek részletekbe menően, minden operatív részletet ismernie kell, addig egy üzleti döntéshozónak csak a legfontosabb üzleti lehetőségekkel és az elvárható eredményekkel kell tisztában lennie. Ez könnyűnek tűnhet, hiszen manapság az interneten már minden információ könnyen megtalálható... Viszont pont ez okozza a nehézséget! Rengeteg elérhető információ van az interneten az online marketinggel kapcsolatban is, melynek nagy része sajnos csak féligazság, mert maga az írója nem gyakorló szakember. Az igazi kihívás az, hogy megtaláljuk a hiteles forrást és meg tudjuk állapítani, hogy döntéshozóként mely információkra van szükségünk. Mi ebben szeretnénk segíteni!

Jöjjön el április 23-án tartandó Hivatalos Google Akadémiánkra a Google Groundra, ahol Vajda Éva - a WebMa ügyvezető igazgatója és vezető tanácsadója - segít eligazodni üzleti döntéshozóknak az online marketing komplex világában. Csak a lényeg, tömören.


A tréninget olyan vezetőknek ajánljuk, akik:

  • Kiemelten fontosnak tartják vállalatuk online megjelenését.
  • Nem kívánnak online marketing szakértővé válni.
  • Gyorsan és hatékonyan szeretnék maximalizálni az online marketing erőfeszítések megtérülését.

A tréning kiterjed arra, hogy milyen újdonságok vannak az online marketingben 2018-ban és hogy mi az, amit a mai, tudatos vásárlók elvárnak tőlünk, mint cégtől. Szó lesz arról, hogy miért fontos felmérnünk az iparági versenytársaink online marketing aktivitásait is, valamint hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyünk szert az online marketing eszköztár segítségével.

Tippeket adunk azzal kapcsolatban is, hogy mely csatornákat (Google AdWords, Facebook, LinkedIn, stb.) érdemes használni és hogyan tűzzünk ki reális kampánycélokat. Fontos tudni azt, hogy hogyan mérhetjük az online marketing költésünk eredményét és megtérülését, valamint, hogy hogyan határozzuk meg egy weboldal látogató és egy online konverzió (vásárlás, ajánlatkérés, hírlevél feliratkozás, stb.) értékét.

Ezen kívül még kitérünk arra is, hogy hogyan szervezzünk meg profin egy online marketing projektet, hogy mit kell legalább tudnunk ügyfélként, ha egy online marketing ügynökséggel szeretnénk együtt dolgozni, hogy hogyan tudjuk kiszűrni az álszakértőket és egy szakértő online marketing ügynökséget kiválasztani, vagy hogy mely esetekben érhetni meg cégen belülről koordinálni online marketing tevékenységünket.

Mit nyer Ön a tréninggel? A tréninget követően Ön:

  • …képes lesz meghatározni cégének jelenlegi online marketing helyzetét a versenytársakhoz képest,
  • …meg fogja érteni az online marketing stratégia alapköveit,
  • …érteni fogja, hogy hogyan mérheti az eredményeket és hogyan számolhatja ki az online marketing tevékenység megtérülését,
  • …valamint képes lesz nagy biztonsággal kiválasztani a megfelelő online marketing ügynökséget, aki hatékonyan tud segíteni üzleti céljainak elérésében.

Tudjon meg többet az üzleti döntéshozóknak szóló hivatalos Google Akadémiánkról!


Szeretné stratégiai szinten átlátni az onlie marketinget, de túl messze van Budapest? Szeretnénk figyelmébe ajánlani a Business Boot Camp elnevezésű tréningsorozatot, melyben a Google, az Erste Bank és a WebMa közreműködésével végigjárjuk Magyarország nagyvárosait, és ingyenes üzleti tréninget tartunk az érdeklődőknek.

Az egész napos előadás alatt szó lesz arról, hogy valójában mi szükséges egy vállalat dinamikus növekedéséhez, hogy milyen változások mentek végbe a vásárlók és a piac felfogásában az utóbbi években, hogyan tudjuk tudatosan megtervezni a vállalatunk növekedését, valamint hogy hogyan tudjuk finanszírozni is azt. Továbbá szó lesz arról, hogy a növekedési célokhoz hogyan járulhat hozzá az online marketing és milyen nagy, valamint pontosan milyen szerepe van magánnak a cégvezetőnek is vállalata növekedésében.

Ha szeretne több részletet megtudni a Business Boot Camp-ről és a következő állomás helyszínét és időpontját megtudni, nézze meg honlapunkon!

2018. március 21., szerda

Magas a honlapom visszafordulási aránya. Mit tegyek?

Az első és legfontosabb dolog, amit meg kell nézni, hogy ténylegesen magasnak számít-e a visszafordulási arány, vagy teljesen normálisnak számít a honlap kontextusához képest. Ehhez nagyon jó segítséget nyújt egy korábbi blogcikkünk.

Amennyiben alaposan megvizsgáltunk minden körülményt és még mindig úgy gondoljuk, hogy túl magas a weboldalunk visszafordulási aránya, érdemes megpróbálni javítanunk a weboldalon. Ehhez összegyűjtöttünk 10 tippet.

1. Használhatóságbeli problémák

Sok esetben a magas visszafordulási arány annak tudható be, hogy valamilyen használhatósággal kapcsolatos probléma van a weboldalon. Erre a legegyszerűbben úgy lehet rájönni, hogy megnézzük a saját weboldalunkat, hátha mi is belebotlunk a problémába.

Amennyiben nem találjuk azt, rengeteg eszköz van, melyet arra fejlesztettek ki, hogy teljes képet adjon arról, hogy a felhasználók hogyan használják az oldalt. Ezek segítségével meg lehet mondani, hogy a honlap látogatók legörgetnek-e a weboldal aljára, hogy megpróbálják-e kitölteni az ott található űrlapot, hogy valamilyen külső link miatt elhagyják az oldalt, stb. Az ilyen jelentések alapján rájöhetünk, hogy milyen problémák vannak az oldalon.

2. Legyen vonzó a dizájn

Az ún. landing oldalaknál (ahova Google AdWords, Facebook, LinkedIn, stb. kampányainkból érkeznek a látogatók) különösen fontos, hogy esztétikus legyen a dizájn. Ezekben az esetekben különösen oda kell figyelni arra, hogy milyen színeket és betűtípust használunk, valamint hogy hogyan rendezzük el az információkat, melyek kerülnek pl. a hajtás fölé.

Minden szín más és más érzelmeket képes kiváltani az emberekből, így figyelni kell rá, hogy mely színeket használjuk a honlapon. Az sem elhanyagolható, hogy mi a weboldal célja, pl: nőknek szeretnénk sminktermékeket eladni vagy egy másik vállalkozásnak kínálunk IT szoftvert. Ezek mind mind befolyásolják azt, hogy mely színek a megfelelőek a számunkra.

Kép forrás: https://blog.kissmetrics.com/color-psychology/

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) szerint az sem mindegy, hogy milyen betűtípust választunk, mivel az is hatással van a látogató érzelmeire. Ennek az egyik fontos összetevője az, hogy életünkben melyik betűtípusokkal milyen környezetben találkoztunk. Vannak olyan betűtípusok, melyeket általában a hivatalos szervek vagy nyomtatott sajtó használ, ezeket megbízhatóbbaknak érezzük, mint azokat a betűtípusokat, mint amilyeneket pl. a bulvárújságok használnak. Egy A/B teszten alapuló kutatás szerint pl. blogok olvasottságának szempontjából az Arial, Georgia és Verdana betűtípusok közül a Georgia volt a legjobb, mivel több ember olvasta el az ezekben íródott a cikket a végéig. Ugyanígy tesztelték a betűméretet is és számukra a 14 pixeles betűméret hozta a legjobb eredményt, habár vannak olyan kutatások, melyek szerint az ennél nagyobb betűméret erősebb érzelmi reakciót vált ki az emberekből, így jobb eredményeket érhetünk el vele.

Kép forrás: https://www.ventureharbour.com/font-experiment/

3. Használjunk címeket és alcímeket

Mindig használjuk informatív, összefoglaló címeket és alcímeket! Alig pár másodpercünk van arra, hogy meggyőzzük a látogatót, hogy számára értékes a tartalom, melyet az oldalon talál, mielőtt elhagyja azt. Éppen ezért szinte mindenki rögtön a címeket és az alcímeket nézi, hogy megfelelő képet kapjon a tartalomról, és csak akkor olvassa el a kisbetűs részt, ha a cím meggyőzte őt, hogy a tartalom érdemes az elolvasásra.

Például egy hosszú blogcikk esetében érdemes lehet oldalon belüli hivatkozásokat használni, hogy a látogatókat rögtön a számukra érdekes tartalomhoz tudjuk navigálni.

4. Kerüljük a hosszú bekezdéseket

Mint ahogy az előző pontban említettük, ez emberek, csak a címek után olvassák el a szövegbekezdéseket, és ha ezek túl komplexek, tele vannak szakzsargonnal, vagy egyszerűen nem nyújtanak eredeti tartalmat, akkor az emberek egyedszerűen el fogják hagyni az oldalt.

Használjunk:

  • Rövid, egyszerű mondatokat
  • Hagyjunk helyet a bekezdések között
  • Tegyünk a szöveg közé képeket
  • Használjunk felsorolást
  • Félkövérre emeljük ki a fontos részeket
  • Hivatkozzunk a forrásokra.

5. Optimalizáljuk az oldalt a fő keresési kifejezésekre

Ha a Google Analytics fiókunk össze van kötve a Google Search Console-lal, könnyedén megnézhetjük, hogy mely keresési kifejezésekre jelenik meg a weboldalunk a Google keresőben, milyen százalékban kattintanak rá, vagy hogy átlagosan hányadik találatként jelenik meg a weboldalunk a keresőben. Egyéni riport segítségével azt is megtudhatjuk, hogy mely keresési kifejezéseknél mekkora a visszafordulási arány. Ezen adatok segítségével érdemes optimalizálni a weboldalunkon megjelenő tartalmat.

6. Használjunk linkeket

Ha például blogcikket írunk, mindig érdemes linkeket használni, melyek színesítik a cikket és átvezetnek esetleg egy másik, általunk írt tartalomra, így növeli a látogatók elköteleződésének lehetőségét. Ezekre a linkekre való kattintást Google Analytics segítségével könnyen tudjuk mérni is.

A link lehet

  • Belső link (mely például a blogon belül egy másik cikkre visz)
  • Külső link (mely például egy általunk hivatkozott tartalomra mutat)
  • Horgony linkek (ezek segítenek a hosszú blogcikken belüli navigációt)
  • Más tartalomra, pdf, docs, videó, mutató linkek.

7. Hirdetéseinkkel célozzuk a megfelelő közönséget

Sokszor előfordul, hogy a weboldallal vagy az érkezési oldallal nincs semmi gond, csak egyszerűen nem a megfelelő közönség látogatja meg a honlapunkat. Hogyan lehetséges ez?

  • Nem megfelelően célzott online marketing kampányokat futtatunk (Google AdWords, Facebook, LinkedIn, stb.).
  • A hirdetésekhez használt hirdetésszöveg vagy banner félrevezető, nem releváns.
  • Nem megfelelő címet adunk a blogcikkünknek.
  • Irreleváns csoportokban osztjuk meg a tartalmainkat.
  • Stb.

Ezek mind mind növelik az oldal visszafordulási arányát, hiszen a látogatók számukra nem releváns tartalmat látnak. Ahhoz, hogy ezt kiküszöböljük győződjünk meg róla, hogy a fent említett problémák nem állnak fent, valamint hogy megfelelő és szakértő online ügynökséggel dolgozunk együtt. Ez utóbbit hirdetőként sokszor nehéz megállapítani. A WebMa AdWords audit szolgáltatásával átffogó képet kaphat arról, hogy mennyire profin kezeli kampányait a megbízott ügynökség.

8. Mobil weboldal optimalizáció

Ha a Google Analytics adatok azt mutatják, hogy magas a visszafordulási arány mobilról, akkor szinte biztos, hogy valamilyen mobilnézet optimalizációs hiba van a weboldalunkon. A mai világban már elengedhetetlen, hogy az oldalunk mobiltelefonra is optimalizált legyen, mert a legtöbb ember ma már mobilról hajtja végre online keresései legnagyobb részét.

9. Csökkentsük a betöltődési sebességet

A betöltődési sebesség a legkritikusabb a honlapok tulajdonságai közül. Ha egy oldal lassan töltődik be, akkor teljesen mindegy, hogy mit tartalmaz az oldal, hiszen a felhasználó elhagyja, még mielőtt meglátná magát a tartalmat. Ha az oldalunk 2 másodpercnél hosszabb ideig töltődik, akkor azt sürgősen csökkentenünk kell. Az ingyenes Google “Page Speed Insight” eszközzel könnyedén megállapíthatjuk, hogy mennyire gyors az oldalunk, valamint hogy mit tehetünk a gyorsítása érdekében. A témáról bővebben itt olvashattok.

10. Mérjük eventnek az weboldal görgetést

Ahogy már az előző cikkünkben is említettük, a mérés természetéből adódóan magas visszafordulási arányt (ami például blogcikkeknél látható), a görgetés (scrolling) mérésével könnyedén lehet korrigálni. Ha mérjük azt, hogy a látogatók legörgettek az oldal 50%-ig, akkor sokkal kevesebb lesz a lepattanó munkamenet és több információt kapunk arról is, hogy hogyan viselkednek az oldalunkon a látogatók (figyeljünk rá, hogy interaction típusú mérést tegyünk be, ne pedig non-interactiont).

Összefoglalva

Rengeteg oka lehet annak, hogy magas a visszafordulási arány a weboldalunkon: gyakran helytelenül ítéljük meg, hogy mit is jelent a magas visszafordulási arány vagy rossz a mérésünk, nem elég gyorsan töltődik be az oldal, nem mobilra optimalizált és még sok más oka lehet.

Annak megállapításához, hogy mi is a fő gond és a hiba kijavításához rengeteg mindent kell megvizsgálnunk, ami időt, energiát és megfelelő szakértelmet igényel. Ha nem szeretne sok időt és energiát fektetni ebbe, akkor kérje a WebMa weboldal usability elemzés szolgáltatását és mi elvégezzük az elemzést Ön helyett!

Forrás: https://www.digishuffle.com/blogs/bounce-rates-google-analytics/

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!


2018. március 13., kedd

Mi az a visszafordulási arány és miért fontos?

A visszafordulási arány (bounce rate) egy elég széles körben (félre)ismert mutató, melyet sokan arra használnak, hogy jellemezzék a weboldal teljesítményét, mondván, hogy ha magas a visszafordulási arány, akkor rossz a honlapunk. Cikkünkben kifejtjük, hogy ez miért nem igaz sok esetben.

A visszafordulási arány a Google Analyticsben azt jelöli, hogy a weboldal látogatók hány százaléka hagyta el az oldalt interakció nélkül, amit az alábbi módon számolnak ki:

Visszafordulási arány: visszafordulások száma / munkamenetek száma

A fenti definíciót sokan úgy fordítják, hogy a visszafordulási arány azt méri, hogy a weboldal látogatók hány százaléka hagyta el az érkezési oldalt további oldalak megtekintése nélkül. Azonban ez nem teljesen helytálló, hiszen a lepattanások száma nem az egyetlen aloldalon járt látogatások számával egyezik meg, hanem a csupán egyetlen elköteleződési interakciót (engagement hit) végrehajtó látogatások számával. Összesen 6-féle interakció létezik: oldallátogatás, esemény, kosárba rakás, vásárlás, közösségi média megosztás vagy a felhasználó által definiált akció. Ezek közül az első 5 tartozik az elköteleződési interakciók közé.

A másik, amit nagyon fontos tudni a visszafordulási arány számolásával kapcsolatban az az, hogy nem minden oldalra való belépés számít munkamanetnek. Abban az esetben, hogy ha a számítógép alvó üzemmódból ébred és megnézzük a már megnyitott weboldalt, ezt a Google Analytics nem méri új munkamenetnek, így a mért munkamenetek száma mindig kevesebb, mint a valóságban. Emiatt az egyes oldalak visszafordulási arányai a valósághoz képest mindig torzítottak.

A harmadik, amit érdemes tudni, hogy egy “lepattanó” felhasználó oldalon töltött ideje mindig nulla másodperc, mivel a Google Analytics az interakciók között eltelt időt méri és a lepattant felhasználónak csupán egy interakciója volt.

Meg tudjuk-e mondani a visszafordulási arány (bounce rate) alapján, hogy milyen minőségű a weboldal?

X cég: Az oldalam visszafordulási aránya 40%.
Y cég: Az én oldalam visszafordulási aránya pedig 80%.

Ebből meg tudjuk mondani, hogy melyik cég oldala teljesít jobban? Nem!

Mint sok más mutatóra, a visszafordulási arányra is igaz, hogy nem elég a csupasz számadatot nézni, hanem az azt körülvevő kontextust is figyelembe kell venni. Például a fenti szituációnál nem tudjuk, hogy milyen oldalról beszélnek: Főoldalról? Aloldalról? Blogcikkről? Érkezési oldalról? Vagy az egész weboldal átlagáról? Továbbá azt sem tudjuk, hogy fizetett hirdetésekből érkeznek a látogatók vagy organikus találatokból. Ezek, és még sok más tényező befolyásolja azt, hogy hogyan értékeljük a visszafordulási arányt.

Két honlap összehasonlításában a nagyobb visszafordulási arány nem jelenti automatikusan azt, hogy rosszabb az a weboldal. Például, ha X cég weboldala csak egy navigációs oldal, melyen nincs érdemi tartalom, a látogatók kénytelenek valahová továbbkattintani, hogy megállapíthassák, hogy a megfelelő oldalon járnak-e. Ezzel szemben, ha Y cég oldala egy blogcikket tartalmaz, a felhasználók az oldal elhagyása előtt végigolvashatják a cikket és mégis lepattanó felhasználóként lesznek regisztrálva. Ebben az esetben X cég oldala teljesen haszontalan volt a felhasználó számára, míg az Y cég weboldala értéket nyújtott, viszont csupán a visszafordulási arányt vizsgálatával ezt nem tudhatjuk meg.

A visszafordulási arányt torzíthatja az is, hogy egy munkamenet maximum 30 percig tarthat. Amennyiben a felhasználó több mint 30 percet tölt egy weboldalon mindenféle interakció nélkül (csak olvassa az oldal tartalmát), akkor ő lepattanó felhasználónak fog számítani annak ellenére, hogy elköteleződött a cikk iránt, vagyis végigolvasta azt. Egy másik lehetőség, hogy a látogató megállapította, hogy érdekes számára a weboldal tartalma, de éppen akkor nem volt elegendő ideje azt végignézni, így elmentette a könyvjelzők közé, majd elhagyta az oldalt. Ezek a példák a valóságosnál magasabb visszafordulási arányt jeleznek, azonban vannak olyanok esetek is, melyek a valóságosnál alacsonyabbat mutatnak. Ilyen lehet például az Analytics alap követőkód implementálási hibája, pl. hogy kétszer szerepel a kód az oldalban.

Mekkora az elfogadható visszafordulási arány?

Mint ahogyan korábban bemutattuk, több mindentől függ a visszafordulási arány “normális” szintje. Nagyon nehéz megmondani, hogy egy-egy honlapon mit nevezhetünk jónak, éppen ezért a visszafordulási arány önmagában egy elég rossz mutatója a weboldal minőségének.

Általánosan elmondhatjuk, hogy a navigációs oldalak visszafordulási aránya 0-10% körül mozog, míg az interakciós lehetőség nélküli érkezési oldalaké 100% körül. Rengeteg oldal (köztük a pl. blog oldalaké) visszafordulási aránya 80%. Egy jó landing oldal körülbelül 50%-os visszafordulási aránnyal rendelkezik. Ezek azonban csak nagyon gyenge támpontot adnak, hiszen ezek változhatnak országonként, iparáganként vagy például aszerint, hogy milyen korosztálynak szól a tartalom.

A grafikon több száz weboldal top érkezési oldalának visszafordulási arányát mutatja:

Forrás: https://help.analyticsedge.com/googleanalytics/misunderstood-metrics-bounce-rate/

Pontosítsuk a weboldal méréseinket!

Fentebb felsoroltunk sok olyan forgatókönyvet, amikor Google Analytics lepattanó felhasználónak tekinti a látogatót, hiába köteleződött el a tartalom iránt. Ezen azonban lehet segíteni mérési szinten is, csak érteni kell, hogy hogyan mér a Google Analytics.

A mérés természetéből adódóan, oldalon töltött időt (így elköteleződést is) csak két elköteleződési interakció (engagement hit) között tud mérni a Google Analytics. Ahol nincs második interakció, melyből a mutatókat ki tudná számolni, azt lepattanó felhasználónak fogja regisztrálni, ami növeli a visszafordulási arányt (bounce rate) és nulla lesz az oldalon töltött idő is. Hogy ezt elkerüljük, egyszerűen el kell érnünk, hogy egy második interakció is bekövetkezzen, melyből oldalon töltött időt, és egyéb mutatókat tud számolni a Google Analytics. Ennek a két legegyszerűbb módja, hogy ha mérjük az oldalon a gombokra kattintást is (pl: olyan űrlap beküldése, mely nem irányít át köszönő oldalra), vagy hogy mérjük az oldalon való lefelé gördítést (scrolling). Ha ezeket ún. interaction típusú eseménynek állítjuk be, akkor máris pontosabb képet fogunk kapni arról, hogy milyen akciókat hajtanak végre a weboldalunkon a felhasználók, valamint csökkenni fog a mérés természetéből adódóan nagy visszafordulási arány.

Mit tegyek, ha úgy gondolom, hogy túl magas a weboldalam visszafordulási aránya?

Ha megvizsgáltuk kontextusban a weboldalunk visszafordulási arányát és még mindig úgy érezzük, hogy az nagyobb, mint ami ideális lenne, megpróbálhatjuk javítani honlapunkat. Az első és talán legfontosabb ismérv, amit ellenőrizni kell, hogy milyen gyorsan töltődik be a weboldalunk, valamint hogy mobilbarát-e. A mai világban már senki sem hajlandó 2 másodpercnél többet várni egy weboldal betöltődésére, és azonnal elhagyja az oldalt, hogyha az mobilon nem megfelelően jelenik meg. Továbbá érdemes ellenőrizni, hogy olyan tartalom szerepel-e az oldalon, amit az oldalra érkező felhasználó vár, vagy valamilyen módon félre lett vezetve pl. egy megtévesztő hirdetéssel. A második esetben várhatóan pár másodperc múlva el fogja hagyni az oldalt. Amennyiben elég gyorsan töltődik be a weboldalunk, megfelelő rajta a tartalom és mégis interakció nélkül hagyja el az oldalt, akkor érdemes lehet CTA (call to action - cselekvésre ösztönző) elemeket elhelyezni az oldalon, amely valamilyen interakcióra buzdítja a felhasználót (pl. Jelentkezzen be ingyenes konzultációra!).

Összegzésképpen

A visszafordulási arányt sokan csak felületesen ismerik és ezért a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki weboldaluk teljesítményének értékelésekor. Ne felejtsük el, hogy mindig csak kontextusban és más mérőszámokkal együttesen értékeljük a visszafordulási arányt, hogy elkerüljük a téves következtetéseket! Mérjünk több eseményt, hogy minél több információnk legyen arról, hogy milyen akciókat hajtanak végre a honlapunkon!

Felhasznált források:

Túl magas weboldalának visszafordulási aránya? Olvassa el 10 tippünket, hogy hogyan lehet javítani az oldal tartalmát a visszafordulási arány csökkentése érdekében!

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!


2018. március 8., csütörtök

A GDPR online marketing vonatkozásai

2018. május 25-én lép hatályba a korábbinál jóval súlyosabb, egy egységes EU-s adatvédelmi szabályozást megvalósító, GDPR néven ismertté vált rendelet, amely a vállalatok online marketing tevékenységét is nagyban érinti.

Ismerjük meg a legfontosabb változásokat, előírásokat!

Figyelem: az alábbi cikk a WebMa teljes mértékben szubjektív interpretációja, amely sem jogi állásfoglalásként, sem jogi iránymutatásként nem értelmezhető. Minden, a jogszabály által érintett gazdasági társaság saját maga kell, hogy értelmezze a jogszabályt - szakjogász segítségével - és megtegye a szükséges lépéseket a jogi megfelelőség biztosítása érdekében.

A GDPR háttere

A személyes adatok védelmére vonatkozó, egységes EU-s előírásokat az európai uniós jogszabályi háttér egységessé tételének, valamint a technikai fejlődés révén lehetővé vált, az érintettek által legtöbbször nem is érzékelt vagy bennük nem tudatosodó, teljesen új típusú, digitális adatkezelési lehetőségek elterjedése indokol.

A legfontosabb előírások

A személyes adat definíciója nagyon tágan értelmezett. Nem szükséges, hogy egy adat ténylegesen egy adott természetes személyhez hozzá legyen rendelve, pusztán ha fennáll a lehetőség, hogy adott személyhez hozzárendelhető - akár utánajárással vagy internetes kereséssel -, akkor már személyes adatnak számít. Függetlenül attól, ha az adatkezelő cég nem végzi el ezt - az elméletben lehetséges - hozzárendelést. Tehát ha pl. egy email címlistánk van, az személyes adatnak számít annak ellenére, hogy személynevünk nincsen az adott email címekhez. Ennek indoka pedig az, hogy elméletben kideríthető a hiányzó információ (az adott email szolgáltató rendszerében ez rendelkezésre áll). Sőt, személyes adatnak számít egy weboldalon megadott felhasználónév is önmagában, mivel a rendszerből kinyerhető az érintett valódi személyazonossága (melyet a regisztrációnál megadott).

A GDPR lényege az átláthatóság biztosítása a személyes adatok kezelésével kapcsolatban. Az érintett személyes adatainak gyűjtése, tárolása és kezelése kizárólag az érintett explicit hozzájárulásával lehetséges, valamint biztosítani kell a hozzájárulás során az érintett döntéséhez szükséges információkat: pontosan milyen célra, mely adatait és mennyi ideig tároljuk. A hozzájárulás önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kell legyen, valamint az egyes adatkezelési célokra vonatkozóan külön kell megtenni.

Szintén biztosítani kell az érintettek számára azt a jogot, hogy betekinthessenek a cégünk által tárolt adataikba, kérhessenek adathelyesbítést, megtiltsák a további hozzájárulást akár csak valamely adatkezelési célra vonatkozóan vagy kérhessék adataik törlését, sőt, az ún. adathordozhatóságot is biztosítani kell, vagyis az érintett kérésére ki kell tudnunk adni neki a nálunk tárolt adatait olyan formában, hogy ő azt egy másik adatkezelőhöz átvihesse.

Személyes adatokat kizárólag meghatározott célra, csak az ehhez feltétlenül szükséges adatokat, az érintett hozzájárulásával és az adott adatkezelési cél eléréséig kezelhetünk. Csak bizonyos - a rendelet által definiált - célokra engedélyezett az adatkezelés (pl. közvetlen üzletszerzés).

Szigorú előírások vonatkoznak a természetes személyek viselkedés-megfigyelésére. Ide tartozik például az is, hogyha valamilyen marketing automatizációs rendszert használunk, a rendszerbe felvitt kontaktok weboldalunkon történt látogatásait rögzítjük, az általuk megtekintett tartalmakat is látjuk - amelynek célja, hogy releváns ajánlatokkal kereshessük meg az érintettet. Az ilyen viselkedési adatok gyűjtéséhez szintén hozzá kell járulnia az érintetteknek.

Fontos előírás még, hogy ha az adattulajdonos az adatok kezelésével egy adatfeldolgozót bíz meg, akkor az adatfeldolgozónak éppúgy meg kell felelnie a GDPR előírásainak, mint az adattulajdosnak. Tehát ha például egy weboldalunk van, melyen űrlap beküldés történik és a weboldalunk adatainak háttérmentését egy másik cég végzi a számunkra (aki hozzáfér a gyűjtött személyes adatokhoz is), akkor ők is felelősségre vonhatóak a GDPR előírásainak való megfelelőség szempontjából.

Az adatkezelő cégeket a GDPR rendelet kötelezi arra, hogy adatkezelési nyilvántartást vezessenek és írásba foglalják az adatkezelésre vonatkozó belső szabályaikat, folyamataikat és felkészüljenek a személyes adatok kezelését érintő esetleges “adatvédelmi incidensekre” is. Rögzítenünk kell tehát, hogy pontosan milyen rendszerekben, milyen adatokat kezelnek, hogyan szabályozzák az ezekhez való hozzáférést, hogyan reagálnak egy esetleges technológiai támadásra (pl. rendszerfeltörés vagy adatlopás), valamint hogyan szűrik ki az illetéktelen kollégák által okozott esetleges károkat. Adatkezelési vészhelyzet - jogosultaltan adatkezelés vagy adatfeldolgozás) esetén 72 órán belül értesíteni kell az érintett szakhatóságot az incidensről!

Sütik (cookie-k)

A cookie-kra vonatkozó egységes EU-s szabályozás már néhány éve életbe lépett. Ekkor lepték el nagy hirtelenséggel a weboldalakat a cookie hozzájárulást kérő ablakok és cookie szabályzatok. A sütik kezelésében nem jelent komoly változást az új GDPR rendelet, mivel ez esetben a weboldal tulajdonosnak nincsenek a birtokában személyes adatok (csupán listaméretet lát pl. a weboldalon gyűjtött remarketing listák esetében), az adatok ebben az esetben a Google rendszerében találhatóak - aki tudomásunk szerint álnevesítve tárolja azokat, nem visszafejthető módon. Tehát ebben az esetben a Google az, akinek meg kell felelnie a GDPR rendelet előírásainak (profilalkotás fogalma).

Felhőszolgáltatások

Ha vállalatunkon belül ún. felhőszolgáltatásokat veszünk igénybe, akkor ezen szolgáltatások esetében a használó vállalat marad az adatkezelő, a felhőszolgálttató pedig az adatfeldolgozó. Tehát azon túl, hogy a vállalatunknak meg kell felelni a GDPR előírásainak, az igénybevett felhőszolgáltató - mint az adataink tárhelye - szintén meg kell, hogy feleljen a rendelet előírásainak éppúgy, mint az adattulajdonos cégnek. Nézzünk utána, hogy az általunk igénybevett, az adataink tárolását végző felhőszolgáltató - pl. Google, Microsoft - mit kommunikál a GDPR előírásainak történő megfelelőség tekintetében!

Vegyük figyelembe, hogy a vállalati weboldalunk esetében - amennyiben a weboldal tárhelyén is történik személyes adatok tárolása és kezelése, nem csupán a weboldal tulajdonos cégnél - a weboldalunk tárhelyszolgáltatójának is meg kell felelnie az új GDPR előírásainak (mivel ő is adatkezelő). Ha ez az eset fennáll, akkor bizony annak is utána kell néznünk, hogy a tárhelyszolgáltatónk felkészült-e a GDPR előírásainak történő megfelelésre.

Felhasznált források:

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!


2018. március 1., csütörtök

A WebMa is bekerült a Google “Agency of Tomorrow” exkluzív képzési progamjába
Örömmel jelentjük, hogy bekerültünk egy exkluzív Google programba!

Az “Agency of Tomorrow” programban közép-kelet-Európa negyvenhárom, a Google által kiválasztott Premier Google Partner ügynökség vezetői vehetnek részt. Olyan ügynökségek kerültek kiválasztásra, melyek nyitottak az új megoldásokra és ötletekre, ugyanakkor képesek arra, hogy megosszák tudásukat a regionális piacon.

A digitális világban a tudás folyamatos fejlesztése elengedhetetlen, ha szakmailag kiváló minőséget szeretnénk nyújtani. Tanulni pedig mindig a legjobbaktól érdemes, így nem is volt kérdés, hogy a Google-nál keresve sem találhattunk volna jobb forrást a megfelelő tudás megszerzésére.

Nagyon örülünk neki, hogy sokéves stratégiai partnerségünket most egy újabb szintre emelhetjük a Google-lal!

A három kiválasztott magyar ügynökség (Intren, Growww Digital, WebMa) és a Google képviselői a 2018. február 26-ai varsói programindító eseményen.

Sajtóközlemény:
http://www.technokrata.hu/egazdasag/digitalis_oktatas/2018/02/28/harom-magyar-ugynokseg-is-bekerult-a-google-szakertokepzesi-programjaba/

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!


2018. február 28., szerda

Online marketing stratégia - hogyan készítsük el?
A leggyakoribb probléma, amivel szembesülünk, hogy az ügyfelek nem rendelkeznek egy átgondolt, komplex, mérhető stratégiával, így viszont nagy valószínűséggel a legjobb kampány sem tudja hatékony támogatni az elérendő üzleti célokat. Az online stratégia csak a marketing stratégia egy része, ami optimális esetben a vállalati stratégiából vezethető le. Kisebb vállalkozások esetén sok esetben a különböző online kampányok jelentik az egyetlen elérhető és megfizethető marketing eszközt, így különösen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan is érdemes átgondolnunk és belefognunk egy ilyen stratégia összeállításába.

Az alábbi cikkünkben ebben próbálunk segítséget nyújtani.

Mit jelent az online marketing stratégia?

Az online marketing stratégia célja magas szinten, hogy támogassa a vállalkozást üzleti céljai elérésében, ami a legtöbb esetben valamilyen módon a profitabilitás növelését jelenti.

Ez sokféle módon történhet, de alapvetően az alábbi célok mixét jelenti:
  • Új ügyfelek szerzése online eszközökkel - minél értékesebb leadek/vásárlók generálása, minél nagyobb számban és minél alacsonyabb konverziós költséggel
  • Meglévő ügyfelek lojalitásának növelése - vásárlási érték és/vagy vásárlási gyakoriság növelése.
Általában a két célt párhuzamosan jelöljük ki, de minden esetben meg kell határoznunk, hogy számunkra melyik a fontosabb. A stratégiában meg kell határoznunk, hogy honnan indulunk és hova szeretnénk eljutni a megfelelő online eszközök alkalmazásával. Például ha új ügyfeleket szeretnénk akvirálni, akkor elsősorban új, potenciális célcsoportokat kell meghatároznunk és a számukra lehető legvonzóbb ajánlatot kidolgoznunk, majd azt minél pontosabb célzással eljuttatni hozzájuk különböző kampányokkal.

Ha a meglévő ügyfeleink felé szeretnénk kommunikálni, akkor teljesen más eszközöket és üzeneteket kell használnunk - például nagy valószínűséggel nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a különböző remarketing megoldásokra, illetve a hírlevél marketingre. Nagyobb cégek esetén már az "employer branding", azaz a munkavállalók felé történő kommunikáció is fontos szerephez juthat, ami szintén teljesen más eszközöket igényel, de megint más stratégiában kell gondolkodnunk, ha a fő célunk, hogy hitelességünket növeljük és piacvezetőként egyfajta "evangélizációs" szerepet kívánunk betölteni a piacon.

A lényeg, hogy minden esetben gondoljuk át, hogy
  • Hol tartunk most?
  • Melyek a legfontosabb céljaink prioritásos sorrendben?
  • A célok eléréséhez kiket kell hatékonyan megszólítanunk? - buyer personák definiálása (akár meglévő ügyfelek tekintetében is)
  • Milyen eredményt szeretnénk elérni ezzel a stratégiával? - (mindig számszerűsítve érdemes meghatároznunk - például havonta 25db új minősített leadet generálni, vagy 30%-kal növelni a visszatérő vásárlók által nálunk hagyott összeget)
Cikkünkben ezt a folyamatot vizsgáljuk meg közelebbről!

Mi az online marketing kampány?

Az online marketing kampány az online marketing stratégiánk építőelemei, amelyek közelebb visznek minket a fő célunk/céljaink eléréséhez, az online marketing stratégia pedig azoknak a tevékenységeknek a sorozata, amelyek együttesen megvalósítják a fő célunk/céljaink elérését.

Például egy kampány lehet egy érdeklődő-keresési Facebook hirdetés, amellyel a fő célcsoportunkba tartozó üzleti döntéshozókat szólítjuk meg egy ingyenes e-book felajánlásával és cserébe elkérjük adataikat azért, hogy a későbbiekben megkereshessük őket közvetlen üzletszerzési céllal.

Fontos megjegyeznünk, hogy egyetlen kampány - annak ellenére, hogy akár évekig futhat - önmagában nem stratégia, csupán egy taktikai szintű elem, amely más kampányokkal együtt válik komplex stratégiává, amely a fő üzleti/marketing célunk/céljaink elérését biztosítja.

Hogyan készítsünk átfogó online marketing stratégiát?

1. Alkosd meg a buyer personá-idat

A buyer persona, vagy kevésbé találó magyar kifejezéssel vásárlói személyiség, vásárlói profil egy fiktív személyiség. Bármilyen marketing stratégia megalkotásához tudnunk kell, hogy ki is a célcsoportunk. A legsikeresebb digitális marketing stratégiákat szinte mindig nagyon részletes buyer persona-k köré építik fel.

A buyer persona-k az ideális vásárlónkat/ügyfelünket testesítik meg és hosszú kutatás, felmérés, megkérdezés alapján tudjuk felállítani őket. Fontos, hogy ezt lehetőség szerint valós adatok alapján tegyük meg, ne feltételezések alapján.


Annak érdekében, hogy a teljes képet kapjunk a personánkról, a megkérdezettek között meglévő ügyfelek, potenciális ügyfelek és az ügyfél adatbázisunkon kívüli személyeknek egyaránt kell lenniük.

Milyen információkat kell figyelembe vennünk a buyer personáink kialakítása során, hogy az valóban támogassa a digitális marketing stratégiánkat? Ez attól függ, hogy pontosan milyen terméket/szolgáltatás értékesítünk, hogy B2C vagy B2B szektorban működünk, valamint attól, hogy a termékünk olcsó vagy éppen drága. Mutatunk néhány támpontot, hogy mit érdemes figyelembe vennünk a buyer personáink kialakításakor.

Kvantitatív (demográfiai) információk:
  • Földrajzi hely: webanalitikai eszközökkel, pl. Google Analytics mérésekkel könnyen megtudhatjuk, hogy weboldalunk forgalmának döntő része honnan érkezik.
  • Életkor: termékünktől/szolgáltatásunktól függően az életkor lehet releváns vagy nem releváns. Legpontosabban meglévő és potenciális ügyfél adatbázisunk alapján vonhatunk le életkori következtetéseket.
  • Jövedelmi szint: ilyen szenzitív információt személyes interjúk során szerezhetünk be, mivel ilyen jellegű adatot értelemszerűen senki sem ad meg szívesen online űrlapokon.
  • Beosztás/munkakör: ilyen jellegű információt meglévő ügyféladatbázisunkból nyerhetünk, természetesen ez a B2B piacon releváns.
Kvalitatív (pszichográfiai) információk:
  • Céljai: meg kell határoznunk, hogy aki a termékünket/szolgáltatásunkat megvásárolja, annak mi a fő célja. Természetesen legtöbbször a termékünket/szolgáltatásunkat éppen egy konkrét szükséglet kielégítésére fejlesztettük ki. Természetesen a feltételezéseinket valódi ügyfelek/vásárlók megkérdezésével, valamint a belső értékesítési és ügyfélszolgálati csapattal történő egyeztetések során kell validálnunk.
  • Kihívásai: szintén meglévő ügyfelek, valamint az értékesítési és ügyfélszolgálati csapat az, aki segít nekünk, hogy a célcsoportunk milyen kihívásokkal szembesül.
  • Hobbi és érdeklődés: itt arra kell koncentrálnunk, hogy az általunk kínált terméken kívül milyen érdeklődésekkel rendelkezik még a célcsoportunk, szintén a meglévő ügyfélbázissal, a belső értékesítő kollégákkal és az ügyfélszolgálattal egyeztetve. Pl. ha divattermékeket értékesítünk lehet, hogy sok ügyfelünk a fitness iránt is érdeklődik, amely segíthet nekünk a a tartalomgyártási irányok meghatározásában.
  • Prioritások: egyeztessünk meglévő ügyfelekkel és azokhoz hasonlóakkal, hogy megtudjuk, mi az, ami a legfontosabb a számukra a mi termékünkkel/ szolgáltatásunkkal kapcsolatban. Pl. ha B2B területen tevékenykedünk és szoftvert kínálunk, akkor az az információ, hogy az ügyfeleknek mindennél fontosabb az azonnali technikai támogatás - sokkal jobban, mint a szoftver alapára - értékes információ lesz a számunkra.

2. Határozzuk meg a fő céljainkat és az elérésükhöz szükséges eszközöket

Marketing céljainknak mindig az alapvető üzleti célokhoz kell kapcsolódnia. Például ha az üzleti cél 20%-os bevételnövekedés, akkor a marketing célunk lehet 50%-kal több érdeklődő (lead) generálása a weboldalon a tavalyi évhez képest.

Bármi is a fő marketing célunk, tudnunk kell, hogyan fogjuk mérni az elérését, de ami még fontosabb, tudunk kell pontosan mérni az eredményeket (pl. megfelelő weboldal mérésekkel kell rendelkeznünk). Kulcsfontosságú a korrekt mérések megléte az eredményeink követéséhez és a stratégiánk finomhangolásához.

3. Értékeljük meglévő online marketing eszközeinket és csatornáinkat

Mielőtt a meglévő digitális marketing csatornákat és eszközöket beépítjük online marketing stratégiánkba, először is számba kell vennünk azokat. Online marketing csatornáinkat saját, szerzett (kiérdemelt) és fizetett média kategóriákba sorolhatjuk be.
Forrás: http://www.ownboughtearned.com/demo/owned-paid-earned-media/

Saját online média

Ide soroljuk azokat a digitális média csatornákat, amelyek a saját cégünk tulajdonában vannak. Pl. a weboldal, a saját közösségimédia-profilok, vállalati blog vagy képadatbázis. Ez az egyetlen kategória az, amely felett teljes kontrollunk van.

Szerzett (kiérdemelt) online média
A szerzett vagy más néven kiérdemelt online média azokat a megjelenéseket jelenti, amelyet szájreklám (word-of-mouth) útján kiérdemeltünk, tehát például a mások által ingyenesen publikált, eredetileg a saját blogunkon lévő tartalmak, vagy mások által organikusan megosztott saját Facebook posztok. A kiérdemelt megjelenések vagy a vállalati PR gépezet érdemei vagy a profi ügyfélkiszolgálás dícséretei. A kiérdemelt média megjelenések közé tartoznak pl. az ingyenes sajtóemlítések, pozitív értékelések is (pl. a Google Térképen).

Vásárolt online média
Ide soroljuk a fizetett digitális média megjelenéseket, amelyeket meg kell vásárolnunk ahhoz, hogy támogassák marketing stratégiánkat. Vásárolt média megjelenés pl. a Google AdWords hirdetés, a Facebook hirdetés, a fizetett médiaposztok, illetve a natív hirdetési megoldások is (pl. szponzorált cikkek).

Vegyük számba mindhárom típusú kategória megjelenéseit, amikkel rendelkezünk egy átlátható táblázatban, hogy világos képet kapjunk a lehetőségeinkről. A három típusú megjelenéseink egymást támogatva fogják segíteni stratégiai céljaink elérését. Például ha rendelkezünk egy adott termék számára készített optimális landing oldallal, akkor ahhoz, hogy oda releváns érdeklődőket tereljünk, akkor vagy organikusan szerzünk megosztásokat (bár ez valószínűtlen) vagy fizetett AdWords vagy Facebook hirdetésekkel tereljük oda a potenciális érdeklődőket.

4. Auditáljuk és tervezzük meg saját média megjelenéseinket

A vállalati online stratégia középpontjában a saját média áll, amely gyakorlatilag a saját tartalmakat jelenti. Minden üzenet, amelyet a márkánkra vagy termékünkre vonatkozóan közzéteszünk tartalomnak nevezünk, teljesen mindegy, hogy a weboldalunk “Rólunk” menüjéről, termékinformációról vagy blogcikkekről, ebook-okról, infografikákról vagy közösségimédia-bejegyzésekről van szó. A saját tartalom segít pl. abban, hogy a weboldal látogatókat lead-ekké (érdeklődőkké) vagy vásárlókká/ ügyfelekké konvertáljuk, valamint segít a márkánk online megjelenésének fejlesztésében és ha kellőképpen optimalizált, akkor hatékony organikus keresőmegjelenést is biztosít. Függetlenül attól, hogy mi a fő marketing célunk, a saját média annak középpontjában áll és a digitális marketing stratégia alapját képezi.

Online marketing stratégiánk meghatározásához azt is tudjunk kell, hogy milyen saját tartalom fogja szolgálni a céljaink elérését. Ha a marketing célunk a tavalyinál 50%-kal több érdeklődő (lead) szerzése, akkor valószínűleg nem a “Rólunk” aloldalnak lesz fő szerepe a stratégiánkban, hanem egy optimális landing oldalnak, ami egy ingyenes ebook felajánlásával segít az érdeklődők gyűjtésében.

Auditáljuk a meglévő saját tartalmainkat
Vegyük számba meglévő tartalmainkat és állítsunk fel rangsort aszerint, hogy a korábbi időszakban melyek teljesítettek a legjobban az aktuális céljaink szempontjából (pl. lead-ek szerzése). Ehhez természetesen pontos mérésekkel kell rendelkeznünk az egyes saját tartalmak eredményeire vonatkozóan (pl. Google Analytics).

A cél annak megállapítása, hogy jelenleg mi működik jól és mi nem annak érdekében, hogy a jövőbeni siker érdekében a legmegfelelőbb eszközöket használjuk.

Azonosítsuk a hiányzó tartalmakat
A felállított buyer personá-ink alapján térképezzük fel, hogy milyen meglévő tartalmakkal rendelkezünk a számukra. Ha például matek korrepetálással foglalkozunk és a buyer personá-k vizsgálata során arra jutottunk, hogy a célcsoportunk számára a legnagyobb kihívás egy olyan tanulási mód megtalálása, amely élvezetes a számukra, de még nincsen ilyen tartalmunk, akkor érdemes megfontolni ilyen tartalom készítését.

Ha a tartalmi audit során például arra jutunk, hogy a landing oldalainkon az ebook letöltés nagyon jól konvertál, akkor az előző példával élve érdemes lehet egy “hogyan tegyük érdekessé a tanulást” ebook elkészítése a fenti célcsoportunk számára.

Készítsünk tartalomgyártási tervet
A beazonosított hiányzó tartalmak alapján érdemes tartalomgyártási tervet készítenünk, amelybe felvesszük azokat a tartalmakat, amelyeket szükséges elkészíteni a kitűzött céljaink eléréséhez.

Például:
  • Tartalom címe
  • Tartalom formátuma
  • Tartalom célja
  • Promóciós csatornák (hogyan fogjuk terjeszteni a tartalmat)
  • Miért van szükség (pl. X buyer persona legnagyobb kihívása, hogy hogyan lehet érdekesen tanulni, ezért szükség van egy ilyen tartalomra)
  • Prioritási szint (itt határozzuk meg, hogy mennyire fontos az adott tartalom a céljaink eléréséhez)
Egy egyszerű táblázatba szedhetjük össze a szükséges tartalmakat, akár büdzsét is allokálva rá (főleg, ha kiszervezzük a tartalomgyártást).

Forrás: https://blog.izooto.com/brilliant-content-plan-content-creation/

5. Auditáljuk és tervezzük meg a szerzett médiát

Meglévő szerzett (kiérdemelt) ingyenes forgalmi forrásaink elemzésével meghatározhatjuk, hogy mely, a jelenlegi céljaink szempontjából releváns forgalmi forrásokkal számolhatunk a jövőben is. Állítsuk őket rangsorba a leghatékonyabbtól a legkevésbé hatékonyig. Az ehhez szükséges információkat (forgalmi források) pl. Google Analytics-ből nyerhetjük ki.

6. Auditáljuk és tervezzük meg a vásárolt médiát

Itt szintén azt értékeljük, hogy a korábbi fizetett média csatornákból melyek voltak a leghatékonyabbak az aktuális céljaink függvényben, vagyis melyek hozták a legjelentősebb forgalmat és melyek jelentéktelenebbek. Például ha sokat költöttünk Facebook hirdetésekre, de ezek nem hoztak érdeklődőket (lead-eket), akkor ideje felülvizsgálni ezen csatorna hatékonyságát, ellenben ha AdWords hirdetésekre keveset költöttünk, de azok jó fajlagos költséggel hoztak érdeklődőket (lead-eket), akkor érdemes növelni ezen csatorna költését, mert ezzel jó eséllyel a lead-ek számát is növeljük, a jó megtérülés megtartásával.

Az elemzést követően világos képünk lesz arról, hogy mely fizetett médiumokat érdemes a továbbiakban is használnunk és melyekre nem érdemes költenünk a jövőben.

7. Most pedig: gyúrjuk egybe ezeket egy online stratégiává!

Ha elvégeztük a tervezést és az előzetes kutatást, akkor átfogó képet kaptunk arról, hogy milyen elemekből fog összeállni az online marketing stratégiánk. Ezek tehát már megvannak:
  1. Jól definiált buyer personá-k
  2. Egy vagy több marketing cél
  3. Leltár a saját, kiérdemelt és fizetett média csatornákról
  4. Audit a meglévő saját, szerzett és fizetett média csatornákról
  5. Tartalomgyártási terv a saját tartalmakhoz vagy az elkészítendő tartalmak listája
Eljött az ideje, hogy az információkat egybegyúrva létrehozzunk egy egységes online stratégiai dokumentumot. Emlékezzünk rá, hogy mit is jelent pontosan a digitális stratégia: olyan online marketing akciók/kampányok sorozatát, amelyek biztosítani fogják a kitűzött marketing cél elérését. Az online marketing stratégiánknak tehát egységes rendszerbe (ún. térképbe) kell foglalnia azon lépéseket, amelyekkel el fogjuk tudni érni a kitűzött célunkat. Egy táblázat formátumú dokumentum ideális lehet a stratégiánk összefoglalására.


Az online marketing stratégiát alapvetően hosszabb időtávra érdemes elkészíteni - ez általában 12 hónap. A stratégiánk része lehet például:
  • Vállalati blog indítása januárban, amelyet az év során hetente friss cikkel frissítünk,
  • Márciusban kiadhatunk egy nyomtatott könyvet amelyet online promócióval hirdethetünk,
  • Júliusban tervezhetünk egy csúcshónapot, az addigi eredmények alapján meghatározva a szükséges saját tartalmakat,
  • Szeptemberben fókuszálhatunk a szerzett média megjelenésekre, PR tevékenységre, hogy plusz forgalmat tereljünk saját tartalmainkra.
A fentiek rendszerbe foglalásával egy átfogó időtervet hozhatunk létre, amely a vállalaton belüli többi szakterület felé is kommunikálható és segít a fő irányvonalunk és fókuszunk megőrzésében az év során.

Összefoglalásképpen

Egy profi és átfogó éves online marketing stratégia elkészítése alapos előzetes kutatómunkát és objektív értékelési képességet feltételez, anélkül a stratégiai marketing tervezés lehetetlen. Az elkészült digitális marketing stratégia a saját vállalatunkra, termékünkre / szolgáltatásunkra szabott egyedi terv lesz, emiatt lehetetlen például egy általános online marketing stratégia sablont vagy template-et elkészíteni.

Könnyű elveszteni a fókuszt a napi apró-cseprő teendők halmazában, illetve a társszakterületektől érkező újabb és újabb igények lekezelése során. Ha rendelkezünk egy átfogó, célirányos stratégiával, amely a fő célunkat támogatja, akkor egy attól teljesen eltérő, random igény beérkezésekor udvariasan és tárgyilagosan tudjuk azt mondani, hogy nem javasoljuk (nem auditált, nem prognosztizálható vagy más szempontból nem javasolt), mivel ez az aktivitás alapvetően nem támogatja az üzleti céljaink elérését, csak felesleges marketing költést eredményezne a fő üzleti cél elérésének támogatása nélkül.

Ne tévesszük szem elől a stratégiai tervezés fő célját: hogy annak következetes követésével és finomhangolásával elérhessük a kitűzött marketing célunkat, amely pedig a fő üzleti célunk elérését szolgálja.

Ha nem szeretnénk rengeteg időt és energiát fektetni abba, hogy magunk készítsük el komplex online marketing stratégiánkat, vagy pl. az elindulás okoz nehézséget, kérjük szakértő ügynökség segítségét, akár vegyük igénybe a WebMa stratégiai online marketing tanácsadás szolgáltatását!

Felhasznált forrás:
https://blog.hubspot.com/marketing/digital-strategy-guide

Keressen minket bizalommal, ha online marketing aktivitásaihoz profi segítségre van szüksége!